A tőke soha nem nyugodt: mindig keresi a kockázatot és mindig vállalkozó szellemû, legalábbis az elején. Ám ahogy elkezd viszonylag magas szinten felhalmozódni, járadékká alakítja át magát - ez a hivatása, mondhatnánk, a szükségszerû végzete.

Kapcsolódó idézetek

1. A véletlent sohasem lehet teljesen megszüntetni, nagyon is élő, meglepő módon újra meg újra előbukkan, és megpróbál alkalmazkodni a társadalmi szükségszerûséghez. Luis Bunuel
2. Vannak, akik újra meg újra kihívják maguk ellen a sorsot, és menet közben mindig sikerül meggyőzniük magukat arról, hogy amit tesznek, az szükségszerû - annak ellenére, hogy közben végig tudják, nem igazán helyénvaló a dolog. Az ilyen embereknek számolniuk kell azzal, hogy előbb-utóbb pórul járnak. Saul Hudson
3. A történetek nem érnek véget. Amíg csak élünk, folytatódnak. Az ember egyszerûen kénytelen folytatni a dolgait. Lapoznia kell, új fejezetet nyitni, megtudni, mi minden vár rá legközelebb, és őszintén remélni, hogy bármi is jön, nem lesz túl durva. Még ha odabent, a lelke mélyén tudja is, hogy nagy valószínûséggel az lesz. Darren Shan
4. Élettapasztalatom mondatja velem: a kitûzött, távoli cél eléréséig vezető rögös úthoz feltétlenül szükség van akaraterőre. Ezért a tevékeny embert mindig is a céltudatos törekvés fogja jellemezni. Reményik László
5. A sorsok mindig érdekesek. Az ember megszokja a sorsát, azon belül megtalálja a magatartást a mindennaphoz és a lehetőségekhez..., s ez a képesség csaknem határtalan. Márai Sándor
6. Sajnos nincs más választásunk, kockáztatni kell. Felesleges időpazarlás azon tûnődni, hogy hogyan ér majd véget, mert lehet, hogy soha nem ér véget.
7. A váratlan dolgok mindig hirtelen következnek be, előjelek nélkül, mintegy véletlenszerûen. Éppúgy lehetne, hogy ne következzenek be. Mint egy találka, vagy egy levél. Minden eljön egyszer. A halál is eljön, de arra fel kell készülni.
8. Mindig vállalnunk kell bizonyos kockázatot. És gyorsan kell megtenni, nem sokat gondolkodni rajta. Agatha Christie
9. Az ember csinálja is azt, ami történik vele. Csinálja, hívja magához, nem engedi el azt, aminek meg kell történni. Ilyen az ember. Akkor is megteszi, ha rögtön, első pillanattól érzi és tudja, hogy amit tesz, végzetes. Tartják egymást, az ember és sorsa, idézik és alkotják egymást. Márai Sándor
10. Kockázatot vállalni mindig érdemes, nem? (...) Legalábbis, ha az ember érzi, hogy igaza van. Agatha Christie