A tudomány szent tûz, mely nagyra, nemesre az embert Felviszi s fényével messze elüzi az éjt.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudomány hatalom; oly hatalom, mely egy részről kutatásai s találmányai által a lelketlen természet felett vív ki mind több s több győzelmet s azt mintegy adózójává teszi, más részről fényt árasztó szövetnékénél fogva, a szellemi s erkölcsi világban szintúgy szétoszlatván lassanként a tudatlanság s előítéletek ködeit, midőn az értelmet fejti, a szívet nemesíti. Sina Simon
2. A tudomány égő fény, amely habár sem házhoz, sem nemzethez nincs kötve, mégis ott világít leginkább, hova annak sugarait vezényelni buzognak. Balassa János
3. A tudomány nemes, az embert gazdagító kérdésfeltevési mód, amely segítségünkre van, hogy tárgyilagosan, módszeresen megértsük a világot. Paul Davies
4. "A tudomány hatalom." Sőt: a tudás boldogság, mert akinek széleskörû és mélységes tudása van, az megkülönbözteti az igazi célt a hamistól, a magas rendû dolgot az alacsonytól. Aki megismeri az emberi haladás útján született gondolatokat és cselekedeteket, mintegy érzi az emberiség szívverését az évszázadokon keresztül. És aki ezen ütőérlüktetésből nem érzi ki az ég felé törekvés vágyát, az előtt az élet összhangja örökös sötétségbe van temetve. Helen Keller
5. A szeretet olyan tûz, melyet napról-napra táplálhatunk és minél inkább közeledik az élet tele, annál jobban melegít. Jerome Klapka Jerome
6. A tudománynak egyetlen lépése közelebb juttatja az emberiséget az igazságosság és igazság rendszeréhez, mint százesztendős politizálás és társadalmi lázadás. A tudomány maga elsöpri a dogmákat, elsodorja az isteneket, világosságot és boldogságot teremt. Émile Zola
7. Igaz, hogy a tudomány olyan, mint a nap, mely mindenkinek világít egyaránt. De a nap ingyen áldás mindenkire - míg a tudomány fáradság jutalma. Ambrozovics Béla
8. Ahhoz, hogy a fény szép legyen, ismerni kell, mit gyújt meg az ember. Antoine de Saint-Exupéry
9. A tudomány a legmagasabb rendû költészet ihletője. Richard Dawkins
10. A tudomány adhatja meg az emberi lélek egyik legfelemelőbb élményét, a lenyûgöző csoda érzését. Ez a mélységes esztétikai gyönyörûség semmivel sem alacsonyabb rendû annál az elragadtatásnál, mint amit a zene és a költészet vált ki. Pontosan az ilyesmi avatja méltóvá és érdemessé az életet, méghozzá jóval hatékonyabban, mint ahogy véges mivoltáról győzne meg. Richard Dawkins