A tudománykommunikációnak van egy társadalmi felelőssége is, és ha úgy tetszik, egy pszichológiai felelőssége is. (...) Például hogy lehet úgy kommunikálni a globális felmelegedésről, hogy az üzenet ne az legyen, hogy úgyis meghalunk mind? Mert ezzel az üzenettel nem tud az ember mit kezdeni, és ha ez az üzenet, akkor nyilván nem kezdem el szétválogatni a szemetet, mert az apokaliptikus vízióhoz képest ez egy elég banális tevékenységnek tûnik.

Kapcsolódó idézetek

1. A mi felelősségünk emberi lényekként, hogy együttmûködjünk, és egy olyan civilizációt hozzunk létre, amely elég bölcs ahhoz, hogy kinője ifjonti tévedéseit. Amennyiben meg tudjuk ezt valósítani - leszokunk arról, hogy háborúzással oldjuk meg a nézeteltéréseinket, egységesen szállunk szembe az új vírusokkal, visszafordítjuk a globális felmelegedést -, azzal időt és lehetőséget biztosíthatunk magunknak. Lehetőséget arra, hogy felkészüljünk olyan egyszeri katasztrófákra, amelyek egy csapásra eltörölhetnek minket, sőt, esetleg ki is védhessük ezeket. Avi Loeb
2. Elképesztő, öngyilkos felelőtlenség az emberiség ún. "civilizált" világának részéről, amit Földünkkel, a bioszférával és annak globálisan értelmezendő módon a mentális, etikai értékeivel, a pszichoszférával mûvel. És oki tényezőként most nem a 7,5 milliárd emberről, a túlnépesedésről van szó. A földi bioszféra anyagi értelemben bőségesen képes lenne eltartani az emberiséget, ha tudatosan őriznénk, ha tervezett óvatossággal és az etikusan alkalmazott tudomány felhasználásával bánnánk vele. Nem szeretnék álnaivnak látszani, erre mondja szomorúan az angol, hogy wishful thinking, azaz ábrándozás. Falus András
3. Nem várható el, hogy mindenki mindent megértsen. A tudás egyenlőtlenül oszlik el a társadalomban, kevesen vannak, akik sokat tudnak, és sokan, akik keveset tudnak. (...) Az érzelmi intelligencia viszont egyenletesen oszlik el a társadalomban, akár a félelem, akár a remény érzéseiről van szó. Az a jó kommunikáció, amely a pozitív érzésekre alapozva teremti meg a befogadói közösséget. Csepeli György
4. Az egész társadalmi berendezkedésünk arra szocializál, hogy ne politizálj, hogy a politika piszkos, undorító, korrupt, tartsd tőle távol magad, a problémák átláthatatlanok, úgyis mindenki hazudik, te nem tudod eldönteni, hogy mi az igazság, hát nincs is rá időd, meg nincsenek információd sem, úgyhogy te ne politizálj, bízd az okosakra, majd csinálnak valamit, ha meg nem csinálnak, akkor sem történik semmi. Ezt kéne kinőni, ez még többet ér, mint hogyha szelektíven gyûjtjük a hulladékot.
5. A tudomány felelőssége, hogy ha a nyilvánossághoz szól, olyan érthetőnek kell lennie, amennyire lehetséges. Yuval Noah Harari
6. Amikor a közösségi szellem, a közösségi felelősség eltûnik, (...) nagyon nehéz azt a fajta tudatot beépíteni, hogy más is van a világon.
7. Dolgozni kell, és megmutatni az embereknek, hogy a tudomány tud választ adni, és bízni benne, hogy elhiszik. (...) Tanítani kell az embereket mindenhol, kivétel nélkül mindenkit. Talán ez lehet a megoldás, de ez nem egy rapid megoldás. Egy rapid kihívásra nem tudunk rapid megoldást adni, egyszerûen csak dolgozni kell tovább. Kemenesi Gábor
8. Úgy vélem (...), hogy az emberek és az emberiség legfőbb feladata az, hogy megoldja azokat a problémákat, amelyek felvetődnek az életben. Nem hiszem, hogy túlontúl sokat kellene merengenünk és boronganunk a halálról és az emberi szenvedésről. Szembe kell néznünk az elmúlással, és mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy enyhítsük az emberi szenvedést ebben a világban. Hankiss Elemér
9. Mindenkinek van dolga a világban, vagyis van küldetése, és időnként úgy alakul, hogy némelyikünk erre rájön. Ez a kül­detéstudat. Ákos
10. A rohanó, figyelmetlen és felelőtlen emberi pusztítás tovább folyik, ami már a közeli jövőben környezetünk nemkívánatos és teljes átalakítását eredményezheti. Vajon ki fogja jól érezni magát ebben a mesterséges, szennyező- és hulladékanyagoktól terhes világban? Miért kell meghosszabbítani az emberi életet, ha ugyanakkor ez a meghosszabbodás újabb betegségeket és szenvedéseket tartogat a számunkra? A fiatalok dolga, hogy megtegyenek mindent nemcsak a holnapért, hanem a távoli jövőért is. Talán még nem késő. Tompa Anna