A tudós mindenütt érvényes igazsága bárki által ellenőrizhető tapasztalatokból mindenütt érvényes szabályok szerint levont következtetéseken alapul. A mûvészi alkotás mindenütt érvényes igazsága egyszeri és megismételhetetlen tapasztalatból egyszeri és megismételhetetlen szabály alapján levont és éppen ezért következtetésnek nemigen nevezhető valami.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudós naiv hittel szerkeszti elméleteit, sokszor szertelenül, vad fantáziával. Ezek az elméletek nem igazságok, nem felismerések, nem megtalált törvények, hanem modellek, mûködő elmekonstrukciók, be lehet őket indítani, szabadon változtatni, egyszerûsíteni, bonyolítani, lehet velük játszani. Többek között ki lehet őket próbálni a gyakorlatban. És ekkor az elmélet sorsa eldől, vagy eredménytelen a gyakorlatban, és akkor rövidesen a szemétdombra kerül, vagy valamivel jobb, mint amit eddig alkalmaztunk, valamit pontosabban ír le vagy jósol meg, mint az előző elmélet, és akkor használjuk. Használjuk, hiszünk benne, mindaddig, amíg egy jobb nem akad. Ennyi a tudomány, nem több és nem is kevesebb. Csányi Vilmos
2. Bármi is lesz a kísérletek eredménye, semmi sem változtathatja meg a legalapvetőbb és legfontosabb igazságot, amire a tudomány tanít bennünket: lehet bármilyen ragyogó az elméletünk, lehet benne bármennyi szép összefüggés – ha ellentmond a megfigyelési tapasztalatoknak, akkor helytelen. John Gribbin
3. Mindaz, ami tudomány: megtanulható, s így tanítható is. A mûvészet, mely ott kezdődik, ahol a tudománynak vége, nem tanulható meg.
4. Az igazság mindig igaz. A hiedelmek csak néha, bizonyos körülmények között és bizonyos személyek számára tûnhetnek igaznak, egy adott helyen és időben. Az igazság ezzel szemben minden körülmény között, mindenki számára és minden időben érvényes. Sandy C. Newbigging
5. A tudományt az emberi megismerés eredményének tekintjük, és pontosan tudjuk, hogy hozzátartozik a "tévedni emberi dolog" nem tudományos, de ettől még érvényes alapigazsága. Ezt enyhíti, hogy a mindennapi tudományos munka nem a természeti törvények utáni hajszából áll, már csak azért sem, mert így meglehetősen kevés sikerélmény érné a tudósokat. A mindennapi tudományos munka kisebb-nagyobb objektív igazságok gyûjtését és bizonyítását jelenti, valamint szûkebb vagy tágabb körben érvényes modellek építését és ezek érvényességi körének vizsgálatát. Ezért tudja a tudomány a saját tévedéseit is objektíven kezelni és szükség esetén akár az évszázadok óta elfogadott természeti törvényeket is elvetni úgy, hogy az a tudomány erejében való hitet nemhogy nem ássa alá, hanem épphogy megerősíti. Mérő László
6. A matematikában, ha valami egyszer igaz, akkor az örökre igaz. Ez azonban azt is mutatja, hogy mi a különbség a való világ igazsága és a matematikai igazság között. A matematika számos tudományos elmélet alapját képezi. Ezeket a tételeket bebizonyították, mégis az ezekre épülő tudományról néha kiderül, hogy téves.
7. A matematikai tudás merőben különbözik minden más tudástól. A fizikai világról alkotott képünk talán mindig torzított lesz, de a matematikai igazságok sohasem azok. Ezek objektív, örök és szükségszerû igazságok. Egy matematikai képlet vagy egy tétel mindenkinek, mindenhol ugyanazt jelenti - lényegtelen, férfi vagy-e vagy nő, milyen a vallásod vagy a bőröd színe; és mindenkinek ugyanazt fogja jelenteni ezer év múlva is. És ami még nagyon fontos, hogy egy csapásra mindannyiunké. Senki sem szabadalmaztathat egy matematikai formulát, az mindannyiunk közös értéke. Nincs más a földön, ami ennyire mély és különleges - mégis mindenki számára könnyen elérhető. Szinte hihetetlen, hogy a tudásnak ilyen szinte kifogyhatatlan tárháza létezik. Edward Frenkel
8. A megismerés, a megérzés, az alkotás öröme a tudományokban közös. Az igazság megtalálásának módja különböző. A matematikában szigorú logikai következtetés során lesz egy sejtés igazolásából vagy annak cáfolatából tétel. Itt a szobában ülve, a külvilágtól függetlenül eldönthetem, igaz vagy sem. Ez önmagában is vonzó, hiszen a világban annyi minden bizonytalan. T. Sós Vera
9. A tudomány és a mûvészet között alapvető különbségek is vannak. A tudós eredményét az intuíció és az ötlet kidolgozása után még validálni kell, valamint úgy kell leírni, hogy az később megismételhető legyen. A tudományos világ csak mindezen tényezők teljesülése esetén fogadja el az adott eredményt. A mûvész tevékenységében viszont mindenképpen szükség van valamilyen egyedi vonásra, elemre. Ha azt megismétlik, az iparmûvészetnek vagy plagizálásnak minősül. Dick Swaab
10. A mûvészet nem tudomány, ahol csak egy igazság van; a mûvészetben annyi az igazság, ahány a mûvész, ahány az ember, s ahány a kor, mely az embert megszülte. Ignotus