A véletlen megtöltött örömmel, és nem akadt senki, akivel megoszthattam volna. A társas élet közönyös emberek harmóniája. Csak az egymás iránt közönyös emberek között van harmónia. Azt is megállapítottam, hogy az öröm magánügy.

Kapcsolódó idézetek

1. Még az önmagam szeretete sem magányos élmény: van bennem Valaki, akit szeretek, és Õ szeret engem, ez adja lelkem harmóniáját, hogy "jól vagyok magammal", és a reményemet, hogy rátalálok arra, aki ezt az adást veszi. Vagy ő talál rám, mert a szeretet ugyanúgy hiányzik neki, mint nekem! Hiányzik a szívének, hogy másokért is verjen! Mert ez az életünk legboldogabb csúcsélménye - de csak akkor, ha ez kölcsönös. Müller Péter
2. Úgy látszik, a kapcsolatok külön életet élnek, és nem törődnek előzményekkel, tervekkel vagy szükségszerûséggel. Bosszantó. De egyben ajándék is, sőt, öröm. William Paul Young
3. Csak a közönséges érzéseket lehet megosztani és együttesen birtokolni. Mihelyt nagyon boldog az ember, egyedül marad, és akkor is egyedül marad, ha nagyon boldogtalan. Panait Istrati
4. Az ember társas lény, nem magányra termett. A magány csak kétségbeesést szülhet. Jules Verne
5. Mi haszna a nagy örömnek, ha nem oszthatja meg azzal, aki a legkedvesebb neki a világon? Kimondhatatlan fájdalom az egyedül érzett öröm. Ioan Slavici
6. Vannak az életben állapotok, melyekben a magány szükséggé válik; ha szívünk érzi, hogy gyönyöre nagyobb mintsem hogy valaki megfoghatná, vagy hogy boldogsága romjain állva sejdíti, hogy keservét senki sem értheti: a szív inkább magába vonul vissza, inkább magánosan hordja nehéz terhét, minthogy idegennel osztaná. Eötvös József
7. Az ember csakis azt oszthatja meg a társával, amivel ő maga rendelkezik. Ha boldog, a boldogságot osztja meg a másik emberrel, ha szomorú, a szomorúságot. Osho
8. Ha magad miatt örülsz, tele vagy örömmel. De ha másvalaki örömében osztozol, túlcsordul a boldogságod.
9. Mindenkinek vannak nehézségei az életben, de vannak örömforrásai is, és néha nagy a kilengés a kettő között. Kevés az egyedi eset, sokkal szorosabb összeköttetésben állunk egymással, mint gondolnánk. Takács Noémi
10. Bûvös öröm áradt el rajtam, elszigetelt mindentől, és még csak az okát sem tudtam. Azonnal közömbössé tett az élet minden fordulata iránt, a sorscsapásokat hatástalanná, az életnek rövidségét egyszerû káprázattá változtatta, éppúgy, mint a szerelem. Marcel Proust