Ugrás a tartalomra
A világ úgy jelenik meg előttünk, mint valami gigászi "kozmikus üzem", amely megállás nélkül ontja magából a tömegtermelés gyártmányait. Ez az "üzem" tömeges mennyiségben állít elő madarakat, fákat és pillangókat, elefántokat és nyulakat, és mindezt a tömegtermelés sorozatformájában (nyúlsorozat, elefántsorozat stb.). Nem volt még olyan eset, hogy a "kozmikus üzem" olyan egyszeri készítményt hozott volna világra, amelyben semmi közös vonás sincs a többi hozzá hasonló egyedekkel.
Kapcsolódó idézetek
-
Ahelyett, hogy az ember a környezetében lévő érdekes állatokat, növényeket figyelné, és arra vigyázna, hogy ezek a saját érdekében mindig fellelhetőek legyenek, történeteivel elképzelt világokat teremt Istennel, angyalokkal, démonokkal, képletekkel, imaginárius számokkal, egészen kicsi atomokkal és nagy bumm-mal.
Csányi Vilmos
-
Minden mozgásban van ezen a világon. A Föld, az idő, a fogalmak, a szerelem, a sors, a hit, az igazság és a hamisság is forgandó. Minden képlékeny, mint a folyékony halmazállapotú anyagok. Semmi sem marad meg a helyén, egy adott formában. Az univerzum is csak egy nagy szállítási vállalat.
Murakami Haruki
-
A világegyetem beláthatatlan nagyságú rendszer. Benne a mi világunk parányi. Földünk pedig egész semmi a nagy egészben. Ezen a tojáshéj szilárdságú gömbön a fajtánk fura táncot jár. Eszesen esztelent mind a történelmében, mind pedig a gazdálkodásában. Esztelenül él ezzel a szép ajándékkal, amit a világ jelent. Ma már szinte eljutott az emberiség az embertelen életformához. Kivetkőzött természetéből és a természetből is.
Takáts Gyula
-
Végtelen számú dolog, jelenés, változás zajlik egy időben, és ezek közül a mi érzékelésünk választja ki az épp megtapasztaltat, és ez maga a világ.
Laár András
-
A mai tudomány (...) gyári tömegtermelésre hasonlít. Kiképezik a munkásokat, beállítják őket a futószalag mellé, és azt várják tőlük, hogy publikáció formájában termeljenek nagy tömegben.
Csányi Vilmos
-
A világot játszva és táncolva teremtő Isten képe az ember mitikus képzeletének alkotása. Ennek ellenére lehetséges, hogy a világmindenség valamilyen fontos tulajdonságára utal. Az univerzum örök és hûvös közönyösségére például. Vagy arra a nemes harmóniára, amely az élet görcsein s gyötrelmein túl létünk mélyén ragyog. Lehet, hogy azt a földöntúli szabadságot és derût villantja föl, amelyre annyira vágyunk, s amely olyannyira hiányzik mindennapi életünkből. Lehet, az az üzenet rejlik benne, hogy csak akkor érhetjük el, s élhetjük át ezt a szabadságot, ha ki tudunk kapcsolódni a túlélésért és a hatalomért folyó gyilkos küzdelemből.
Hankiss Elemér
-
Ami igazán hatalmas, az kezdet nélkül való, mint a világegyetem. Nem keletkezik, csak egyszerre itt van, mintha mindig is itt lett volna, vagy az égből hullott volna.
Borisz Leonyidovics Paszternak
-
A nagy tömeg, a nyersanyag arra való a világon, hogy végül valamiféle erőfeszítés, bizonyos, eddig még megfejtetlen folyamat, a különböző fajták és féleségek keresztezése útján nagy nekifeszüléssel létrehozzon ezerből legalább egy félig-meddig önálló egyéniséget.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
-
Az élet megjelenése a világûrben valamiféle ébredéshez hasonló, olyan, mintha maga az ûr, az anyag lényege ébredne, éledne fel, és az ûrnek ezt a különböző mértékû - sőt, végtelenül különböző mértékû - ébredését érzékeljük, amikor az életet látjuk a világûrben, az épületekben, egy hegyoldalon, egy mûalkotásban, egy ember mosolyában.
Christopher Alexander
-
A világ - ez a szó mindig egy nagy, kerek asztallapot juttat az eszembe, amelyet buzgón hurcol egy elefánt meg egy teknősbéka. Az elefánt nem tudja, mit mûvel a teknőc, az meg nem tud az elefántról, a világról pedig egyikük sem tud semmit.
Murakami Haruki