Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

A világegyetem hamvadó tûzön rotyog, mint egy hatalmas fazék gulyás, amelyet négy milliárd éve a tûzhelyen felejtettek. Úgyhogy előbb vagy utóbb már senki nem lesz képes megmondani, melyik benne a répa, melyik a hagyma.

🔭 Csillagászat 👮 Rendőr
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. A világegyetem beláthatatlan nagyságú rendszer. Benne a mi világunk parányi. Földünk pedig egész semmi a nagy egészben. Ezen a tojáshéj szilárdságú gömbön a fajtánk fura táncot jár. Eszesen esztelent mind a történelmében, mind pedig a gazdálkodásában. Esztelenül él ezzel a szép ajándékkal, amit a világ jelent. Ma már szinte eljutott az emberiség az embertelen életformához. Kivetkőzött természetéből és a természetből is. Takáts Gyula
  2. A világ fejlődése egy éppen most véget ért tûzijátékhoz hasonlítható: néhány vörös szikra, hamu és füst. Egy kihûlt salakdarabkán állva látjuk a napok lassú kialvását, és megpróbáljuk a világok keletkezésének letûnt ragyogását visszaidézni.
  3. A múló percek, milliárdokká szaporodva, legnagyobb hatalmasságai a mindenségnek. Amit tûz meg nem emészthet, amit víz el nem moshat, azt megemészti és nyomtalanul elmossa az idő. Bársony István
  4. Teljes gázzal haladunk a világvége felé, miközben a társadalom legszûkebb rétegei a zsebeiket pakolják, a kormányok pedig gyakorlatilag nem tesznek semmit annak elkerüléséért, hogy megszûnjön az általunk ismert világ. (...) Elég furcsa lenne, ha figyelmen kívül hagynánk egy ilyen léptékû igazságtalanságot, ami szó szerint minden egyes élőlényt közvetlenül érint a bolygón. Ha pedig valaki valamilyen oknál fogva hanyagolja ezt a kérdést, az egyszerûen a történelem rossz oldalára áll.
  5. Az egész világ apokaliptikus hangulatú most. Teljes joggal. Már világosan látszik az alagút végén a sötétség. Hogy pontosan hogyan fogunk elpusztulni, az nem látszik még, mert rengeteg verzió lehetséges. Az egyik lehetőség, hogy záros határidőn belül belefulladunk a szemetünkbe. Nagyapám 86 évet töltött a Föld nevû bolygón, és mindössze egyetlen mosógépet tulajdonolt. Apám 81 éves, már a második mosógépénél tart. Én most, ötvenévesen a hetedik vagy nyolcadik mosógépemnél tartok, pedig nem vagyok hatalmas mosóegyéniség. (...) Eljön majd tehát az egy nap után elromló, eldobható mosógépek kora is. Ha megérjük. Ha addig nem égünk el a napon, vagy nem robbantjuk fel magunkat valami rendes szuperbombával. Én mindenesetre a szemétben megfulladásra tippelek. Cserna-Szabó András
  6. A világ egy csúnya gulyás (...). Olyan csúnya, hogy nem tudom elviselni. Markus Zusak
  7. Képzeljük el, hogy a Föld egy takarékkönyv. A természet pedig a gondoskodó anyuka, aki évmilliókon át kedvesen befizette a megtakarításait a számlánkra. Ha kidőlt egy kis fácska, azt a természet félretette nekünk, egy mocsárban tőzegesítette, és geotermikus nyomás alatt hagyta elszenesedni, az elpusztult algákból és aprócska élőlényekből kőolajat és földgázt csinált, és amikor lemásztunk a fáról, azt mondta: "Na, gyerekek, ezt a sok-sok mindent a késő karbonkor óta kuporgatom nektek, gondosan bánjatok vele, szépen osszátok be magatoknak." Na, tényleg szépen beosztottuk! Alig száz év alatt több földtörténeti korszak osztalékát dorbézoltuk el. Úgy égettük el a múltat, mintha nem lenne holnap. Frank Schätzing
  8. Nehéz elfogadni, hogy mindez csak egy parányi csücske egy nyomasztóan ellenséges Univerzumnak. És még nehezebb felfogni azt, hogy ez a mai Világegyetem elképzelhetetlenül szokatlan kezdeti feltételekből fejlődött ki, és vagy dermesztő hideg, vagy elviselhetetlen forróság vet majd véget neki. Steven Weinberg
  9. A jövő régészei mindenhol megtalálják majd korunk lenyomatait: óriási mûanyagkupacokat, végtelen betontengereket és a fosszilis energiahordozók égetésének hatásait. Napról napra egyre több állat és növény élőhelyét vesszük el, amivel a kihalás felé sodorjuk őket, de nem tudunk megbirkózni azzal a veszteséggel, amit okozunk.
  10. Eljön (...) az az idő, amikor mi már mindannyian messze járunk, mindannyiunkat elfelejtették, és az egyetlen, ami megmarad belőlünk, az bizony mindazon üvegházhatású gázok tömege, amelyet többé-kevésbé tudatlanul felbocsátottunk a légkörbe. Malena Ernman
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat