Abban a pillanatban, amikor ráeszmélünk: tudunk egyedül menni, paradox módon akkor leszünk igazán képesek a másikkal együtt haladni.

Kapcsolódó idézetek

1. A különös paradoxon az, hogy amikor elfogadom magamat olyannak, amilyen valójában vagyok, azután tudok változni. Carl Rogers
2. Együtt is lehetünk egyedül. Rachel Lynn Solomon
3. Haladni csak úgy lehet, ha míg az egyik lábunkkal előrelépünk, a másikat helyén hagyjuk. Eötvös József
4. Ahogy elképzeljük, hogy önmagunktól különbözőek is lehetnénk, valójában máris jó úton vagyunk afelé, hogy tényleg különbözők legyünk. Alison Gopnik
5. Egyedül keveset tudunk tenni, de együtt sokkal többre vagyunk képesek. Helen Keller
6. Egyedül lépünk be a világba és egyedül távozunk, és közben csupán annyi történik, hogy igyekszünk magunknak társat találni. Kell a segítség, kell a támasz, másképp magunkra maradunk. Idegenek, egymástól elvágva, és elfelejtjük, mennyire össze vagyunk kötve. Ezért hát a szerelmet választjuk, az életet, és így egy kis ideig, egy kicsit kevésbé vagyunk egyedül.
7. Néha csak akkor tudunk előre jutni, hogyha hátralépünk.
8. Furcsa! Mikor az ember tanácsért fordul valakihez, egyszerre csak azon veszi észre magát, hogy voltaképpen tudja, mit kell tennie. Selma Lagerlöf
9. A hasonlóságok révén lépünk közös útra. A különbözőségek révén maradunk együtt. Jorge Bucay
10. Amikor valaki otthagy minket, igazából akkor vesszük csak észre, hogy mennyire hiányzik.