Ugrás a tartalomra
Agyunk legmodernebb részei mindössze 1,5-1,7 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki, és a legutóbbi hardverfrissítés kevesebb mint 100 ezer évvel ezelőtt történt. Ez lényegében azt jelenti, hogy a 21. században élve egy őskori gép dolgozza fel a világunkat.
Kapcsolódó idézetek
-
Kétségkívül olyan jelentős változások korában élünk, amihez foghatót még nem tapasztalt az emberiség. Az agyunk az elmúlt 2000 évben szintén fejlődött, ám a világ az elmúlt 200 évben ennél is gyorsabban alakult körülöttünk. Nem meglepő, hogy az embereket bizonytalansággal és aggodalommal töltik el a változások.
-
Sok tekintetben az agy saját sikerének áldozata: sok millió éven keresztül fejlődött, hogy elérje mai összetettségét, de eközben rengeteg felesleges, sőt hátráltató jellegzetességet halmozott fel. Mint az a winchester, amely elavult szoftvereket kénytelen futtatni, miközben a letöltött káros fájlok még a legalapvetőbb mûködéseit is megnehezítik.
-
Agyunkat túl gyakran hagyjuk helyettesíteni az okoskészülékekkel, az okoskészülékeink pedig, nos, kissé elbutítanak minket. Agyunk a legmagasabb szintû adaptációs gépezet, amely a fejlődés látszólag végtelen magaslataira képes. És ennek ellenére gyakran elfelejtjük megadni neki azt az igénybevételt, amire szüksége van.
Jim Kwik
-
Gyakran hasonlítjuk agyunkat a számítógépekhez, a technológia valaha létezett legösszetettebb formájához, de ez az összehasonlítás mégsem állja meg a helyét. A számítógéppel ellentétben az agyba bejutó bármilyen információ képes megváltoztatni az agy kapcsolatait, és az agyunk rugalmas, hálózatos felépítése miatt soha nem tudunk információt elkülönítve feldolgozni. Míg egy számítógép képes objektíven elemezni és rendszerezni az adatokat, addig minden, amivel mi kapcsolatba kerülünk, átmegy az egyedi szûrőrendszereinken, így olyan gondolatokat kapunk, amelyeket akkor is helyesnek érezhetünk, ha éppenséggel teljesen tévesek.
Julia Ravey
-
Az agyunk csak egy számítógép, ami az élettörténetünket értelmezi.
-
Az ujjlenyomatokhoz hasonlóan nincs két egyforma agy. Amit teszünk, gondolunk, mondunk és érzünk, mind befolyásolja legnemesebb szervünk fejlődését, a fejlődés újabb változásokat generál, egészen addig, amíg az akció és reakció láncolata már túl bonyolult ahhoz, hogy felgöngyölítsük vagy visszacsináljuk. Az agyunk tulajdonképpen önmagát építi fel. Nemcsak az adott személy egyedi szükségleteit és funkcióit szolgálja, hanem az illető egyedi tapasztalatai is formálják.
-
Az agy (...) aggasztóan mágikus szerv, hiszen annyi mindent csinál, amiről még mindig nem értjük, hogyan vagy miért csinálja. Mint minden más, atomokból áll, amely atomok a csillagokban születtek sok millió évvel ezelőtt. Mégis többet tudunk azokról a távoli csillagokról, mint az agyunk mûködéséről, az egyetlen micsodáról az egész világegyetemben, ami képes az egész világegyetemről gondolkodni.
Matt Haig
-
Az emberi agy a világ leggyorsabb számítógépe.
Dan Brown
-
Az emberi agy kezdetben egy zabolátlan, vad sövény. Minden sövénynek ugyanazok az összetevői, de alakjuk, levéltípusuk és elágazási szerkezetük tekintetében kissé különböznek. Agyunk ezen alapvető alapjait a génjeinkben lévő utasítások határozzák meg, ami azt jelenti, hogy az emberi evolúció több millió éve, valamint a szülőktől származó különleges tulajdonságok befolyásolják mûködésünket. Amint az agyunk kikerül a világba, sövényvágók kezdik vagdosni. Attól függően, hogy mi befolyásolja a vágást, a sövényt a legkülönbözőbb formákra lehet nyesni és metszeni. A kezdeti tapasztalataink és a korai életkori leckéink a legerősebb sövényvágók, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy befogadjuk, ami körülöttünk történik, és módosítsuk a kapcsolatainkat, hogy biztonságban legyünk. Felnőttként a fejünkben lévő medve, sárkány vagy hattyú alakú sövényünkkel éljük mindennapjainkat, és az ő irányításuk szerint cselekszünk. És bár ezek a sövények felnőttkorban is változhatnak és alkalmazkodhatnak, azok a korai vágások maradandó nyomot hagynak.
Julia Ravey
-
Az agyunk őseink természetes kiválasztódás útján létrejött észlelési reflexeinek a megtestesülése, amelyek egyesültek a saját reflexeinkkel és a bennünket körülvevő kultúráéval is. Ezeket viszont a fejlődés és tanulás mechanizmusai befolyásolták, aminek eredményeként csak azt látjuk, ami a múltban segítette az életben maradásunkat - és semmi mást.
Beau Lotto