Ugrás a tartalomra
Sok tekintetben az agy saját sikerének áldozata: sok millió éven keresztül fejlődött, hogy elérje mai összetettségét, de eközben rengeteg felesleges, sőt hátráltató jellegzetességet halmozott fel. Mint az a winchester, amely elavult szoftvereket kénytelen futtatni, miközben a letöltött káros fájlok még a legalapvetőbb mûködéseit is megnehezítik.
Kapcsolódó idézetek
-
Agyunk legmodernebb részei mindössze 1,5-1,7 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki, és a legutóbbi hardverfrissítés kevesebb mint 100 ezer évvel ezelőtt történt. Ez lényegében azt jelenti, hogy a 21. században élve egy őskori gép dolgozza fel a világunkat.
Julia Ravey
-
Az ujjlenyomatokhoz hasonlóan nincs két egyforma agy. Amit teszünk, gondolunk, mondunk és érzünk, mind befolyásolja legnemesebb szervünk fejlődését, a fejlődés újabb változásokat generál, egészen addig, amíg az akció és reakció láncolata már túl bonyolult ahhoz, hogy felgöngyölítsük vagy visszacsináljuk. Az agyunk tulajdonképpen önmagát építi fel. Nemcsak az adott személy egyedi szükségleteit és funkcióit szolgálja, hanem az illető egyedi tapasztalatai is formálják.
-
Megöregedni kemény munka. Rábeszélni a testet, hogy engedelmeskedjen az agynak, aztán rábeszélni az agyat, hogy engedelmeskedjen saját magának.
Linn Ullmann
-
Az ember (...) azért tarthatja kézben saját jövendőjét, mert az agy sok vonatkozásban hasonló egy újonnan szerkesztett géphez: a számítógéphez. A számítógép is szerkezet, mint annyi más konstrukció, de hogy mit képes elvégezni, az nem csupán a nyers váztól, hanem finom elektronikus vagy mágneses szerkezetétől is függ, amelyet programozással megváltoztathatunk.
Szent-Györgyi Albert
-
Az agy esendő. Hiába lakozik benne az öntudatunk, és minden tapasztalatunkat ő irányítja, e rendkívül fontos feladatok ellenére meglepően zavaros és rendszertelen a mûködése. Elég csak ránéznünk, hogy belássuk, valójában milyen nevetséges is az agy. A formája egy mutáns dióbélre, vagy még inkább a lovecrafti rémvilágból előbújt rumos zselére, esetleg egy leharcolt bokszkesztyûre hasonlít. Persze tagadhatatlanul megkapó, de azért közel sem tökéletes. Tökéletlenségei pedig mindenre hatással vannak, amit az emberek tesznek, mondanak vagy éreznek.
-
Amikor kezdetét veszi az öregedési folyamat, visszafordíthatatlanul hanyatlásnak indul az agy is. Bizonyos agysejtek összezsugorodnak, megszûnnek agyterületek közötti kapcsolódások, romlik az emlékező- és koncentrálóképesség, továbbá lassul a gondolkodási képesség. Ugyanakkor a dolognak mindez csak az egyik oldala. Korántsem ritka ugyanis, hogy idős emberek boldogabbak, mint a fiatalok.
-
Az ember elméje az emlékezet óriási tartalékainak tárháza, és a képzelet elképesztő lehetőségeit hordozza magában, ami egy sok millió éves evolúciós folyamat eredménye. Ha képesek vagyunk akkor használni, amikor szeretnénk, és félretenni, amikor nincs rá szükségünk, akkor az agy fantasztikus eszköz.
Sadhguru
-
Az emberi agyat az evolúció több millió éve arra trenírozta, hogy ügyesen kitalálja, mit gondol és mit csinál a környezetében lévő többi agy.
Randall Munroe
-
A kutató egy biológiai eszközt, az emberi agyat használja, amelynek megvannak a maga korlátai. Az agyunk az evolúció során az afrikai szavannákon fejlődött ki; gyors döntések meghozatalára specializálódott, és hajlamos a durva általánosításokra is. Ennek az eszköznek az elsődleges funkciója a túlélés fenntartása - nem pedig összetett absztrakt igazságok és koncepciók megtalálása. Nem arra fejlődött ki, hogy sok terabyte-nyi adatot elemezzen.
Szabó Csaba
-
Gyakran hasonlítjuk agyunkat a számítógépekhez, a technológia valaha létezett legösszetettebb formájához, de ez az összehasonlítás mégsem állja meg a helyét. A számítógéppel ellentétben az agyba bejutó bármilyen információ képes megváltoztatni az agy kapcsolatait, és az agyunk rugalmas, hálózatos felépítése miatt soha nem tudunk információt elkülönítve feldolgozni. Míg egy számítógép képes objektíven elemezni és rendszerezni az adatokat, addig minden, amivel mi kapcsolatba kerülünk, átmegy az egyedi szûrőrendszereinken, így olyan gondolatokat kapunk, amelyeket akkor is helyesnek érezhetünk, ha éppenséggel teljesen tévesek.
Julia Ravey