Agyunk nem légüres térben van a koponyánkban, hanem tápanyagokat és növekedési faktorokat tartalmazó oldatban "úszkál". Ez az oldat rendkívül kényes, és nagyban meghatározza agymûködésünket. Ideális esetben vérnyomásunk, vércukor- és vérzsírszintünk kiegyensúlyozott, szervezetünkben nem túl nagy az oxigéneredetû szabad gyökök koncentrációja, és testünk gyulladásszintje sem túl magas. Ma már tudjuk, hogy mozgással ezek mindegyike pozitív irányba mozdítható, így aki rendszeresen edz, annak agya "szebb világban él".

Kapcsolódó idézetek

1. Az agy az ember legkülönösebb szerve. Tanul, változik, alkalmazkodik. Megmondja, mit látunk, mit hallunk. Ettől szeretünk. Szerintem itt van a lelkünk. De nem számít, mennyi kutatást végzünk, senki se tudja megmondani, hogy a szürkeállomány a koponyánkban hogy mûködik. És amikor megsérül... amikor az emberi agyat sérülés éri... nos... akkor válik még különlegesebbé. Senki se tudja, hol végezzük.
2. Az agy nem egy élettelen edény, amelyet mi töltünk meg, hanem inkább egy jó étvágyú élőlény, amely megfelelő táplálás és gyakorlás mellett képes a növekedésre és önmaga megváltoztatására is. Norman Doidge
3. Én a fejemben élek, nem a világban. De kérdem én: nem mind a fejünkben élünk? Hol máshol létezhetnénk? Az agyunk az univerzum. Kate DiCamillo
4. Az agy egy jótevő, akinek a testen belül a legfontosabb feladata van, hiszen ő az, aki a test különböző szerveit, funkcióit tartja életben, hogy könnyû, egészséges és teljes életet élhessünk. Kováts Laura Rozália
5. A legtöbbször sikerül fenntartanunk azt az illúziót, hogy koherens, összeszedett személyként viselkedünk, ám a mindennapi életben is előfordulnak olyan szituációk, amelyekben megmutatkoznak agyunk egymással konfliktusban álló erői. Veszély esetén több kulcsfontosságú agyi terület interakcióiban dől el, hogy hogyan viselkedünk.
6. Az ujjlenyomatokhoz hasonlóan nincs két egyforma agy. Amit teszünk, gondolunk, mondunk és érzünk, mind befolyásolja legnemesebb szervünk fejlődését, a fejlődés újabb változásokat generál, egészen addig, amíg az akció és reakció láncolata már túl bonyolult ahhoz, hogy felgöngyölítsük vagy visszacsináljuk. Az agyunk tulajdonképpen önmagát építi fel. Nemcsak az adott személy egyedi szükségleteit és funkcióit szolgálja, hanem az illető egyedi tapasztalatai is formálják.
7. A rosszkedv, az öröm, a bizonytalanság, a jó közérzet vagy az aggodalom nem kizárólag csak a koponyánkból érkezik. Emberek vagyunk, karral és lábbal, nemi szervekkel, szívvel, tüdővel és belekkel. Tudományunk fejközpontúsága sokáig vakká tett minket arra, hogy az énünk több, mint az agyunk.
8. Számtalan ritmikus mûködés zajlik a testünkben anélkül, hogy tudnánk róla. Sokszor csak akkor vesszük észre egyiket-másikat, ha természetes ritmusukat megzavarjuk alváshiánnyal, időzónák közötti utazással, rossz időben (például az éjszaka közepén!) való evéssel vagy koplalódiétákkal. (...) Nagyanyáink bölcsessége, miszerint "nyugalomban, tisztaságban és rendszerességben" kell élni, tulajdonképpen ma is változatlanul igaz. Mariette Boon
9. Képzeljék magukat egy agy helyébe. Be vannak zárva egy csontos koponyába, megpróbálják kitalálni, mi folyik a külvilágban. Bent nincs semmi fény, nincs semmi hang. Csakis elektromos impulzusokra hagyatkozhatnak, amik csak közvetve kapcsolódnak a világ dolgaihoz, legyenek azok bármik. Az észlelés - annak kitalálása, hogy mi van ott - szükségszerûen tájékozódás útján történő találgatás, melynek során az agy kombinálja a befutó érzékszervi jeleket korábbi elvárásaival, meggyőződéseivel arról, hogy milyen a világ. Így feltételezi legjobb tudása szerint, hogy mi okozta azokat a jeleket. Az agy nem hall hangot és nem lát fényt. Amit észlelünk, az agyunk legjobb feltételezése arról, mi van a külvilágban. Anil Seth
10. Ami a tudattalanban történik, az sokdimenziójú, hihetetlenül komplex. Ami ebből a felszínre kerül, az csak a töredék. Az igazán fontos az agyunk tudattalan részében történik. James Lovelock