Az agy az ember legkülönösebb szerve. Tanul, változik, alkalmazkodik. Megmondja, mit látunk, mit hallunk. Ettől szeretünk. Szerintem itt van a lelkünk. De nem számít, mennyi kutatást végzünk, senki se tudja megmondani, hogy a szürkeállomány a koponyánkban hogy mûködik. És amikor megsérül... amikor az emberi agyat sérülés éri... nos... akkor válik még különlegesebbé. Senki se tudja, hol végezzük.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ujjlenyomatokhoz hasonlóan nincs két egyforma agy. Amit teszünk, gondolunk, mondunk és érzünk, mind befolyásolja legnemesebb szervünk fejlődését, a fejlődés újabb változásokat generál, egészen addig, amíg az akció és reakció láncolata már túl bonyolult ahhoz, hogy felgöngyölítsük vagy visszacsináljuk. Az agyunk tulajdonképpen önmagát építi fel. Nemcsak az adott személy egyedi szükségleteit és funkcióit szolgálja, hanem az illető egyedi tapasztalatai is formálják.
2. Agyunk nem légüres térben van a koponyánkban, hanem tápanyagokat és növekedési faktorokat tartalmazó oldatban "úszkál". Ez az oldat rendkívül kényes, és nagyban meghatározza agymûködésünket. Ideális esetben vérnyomásunk, vércukor- és vérzsírszintünk kiegyensúlyozott, szervezetünkben nem túl nagy az oxigéneredetû szabad gyökök koncentrációja, és testünk gyulladásszintje sem túl magas. Ma már tudjuk, hogy mozgással ezek mindegyike pozitív irányba mozdítható, így aki rendszeresen edz, annak agya "szebb világban él". Anders Hansen
3. Mára egyetlen értelmes, a természettel és az élettel közeli kapcsolatban lévő pszichológus sem kételkedhetik abban, hogy minden, de minden lelki és szellemi folyamat lényegének egy részét tekintve egyben testi jellegû, különösképpen pedig idegélettani folyamat. Egy kis mérgezés, egy kis agysérülés... és hová lesz a "halhatatlan" lélek és a minden testi dolognál magasztosabb szellem? Saját gyakorlatunkban kell megtapasztalnunk az agysérültek szörnyû és megrendítő személyiségváltozásait, hogy megtudjuk, mennyire halandó az emberi lélek, mennyivel halandóbb még a testnél is! Konrad Lorenz
4. Az agy különösen tud viselkedni. Tesz dolgokat, amikről nem is tudunk. Néha, ha az embernek traumatikus élményben van része, a psziché megváltoztatja az emlékeket. Alex Schulman
5. A rosszkedv, az öröm, a bizonytalanság, a jó közérzet vagy az aggodalom nem kizárólag csak a koponyánkból érkezik. Emberek vagyunk, karral és lábbal, nemi szervekkel, szívvel, tüdővel és belekkel. Tudományunk fejközpontúsága sokáig vakká tett minket arra, hogy az énünk több, mint az agyunk.
6. Képzeljék magukat egy agy helyébe. Be vannak zárva egy csontos koponyába, megpróbálják kitalálni, mi folyik a külvilágban. Bent nincs semmi fény, nincs semmi hang. Csakis elektromos impulzusokra hagyatkozhatnak, amik csak közvetve kapcsolódnak a világ dolgaihoz, legyenek azok bármik. Az észlelés - annak kitalálása, hogy mi van ott - szükségszerûen tájékozódás útján történő találgatás, melynek során az agy kombinálja a befutó érzékszervi jeleket korábbi elvárásaival, meggyőződéseivel arról, hogy milyen a világ. Így feltételezi legjobb tudása szerint, hogy mi okozta azokat a jeleket. Az agy nem hall hangot és nem lát fényt. Amit észlelünk, az agyunk legjobb feltételezése arról, mi van a külvilágban. Anil Seth
7. Gyakran hasonlítjuk agyunkat a számítógépekhez, a technológia valaha létezett legösszetettebb formájához, de ez az összehasonlítás mégsem állja meg a helyét. A számítógéppel ellentétben az agyba bejutó bármilyen információ képes megváltoztatni az agy kapcsolatait, és az agyunk rugalmas, hálózatos felépítése miatt soha nem tudunk információt elkülönítve feldolgozni. Míg egy számítógép képes objektíven elemezni és rendszerezni az adatokat, addig minden, amivel mi kapcsolatba kerülünk, átmegy az egyedi szûrőrendszereinken, így olyan gondolatokat kapunk, amelyeket akkor is helyesnek érezhetünk, ha éppenséggel teljesen tévesek. Julia Ravey
8. Szeretjük hinni, hogy az agy mindenre képes, hogy nincs olyan, amit ne tudnánk megtanulni, elsajátítani, ha rászánjuk magunkat. De (...) vannak dolgok, amikre az agy nem képes. Olykor, amikor megoldhatatlan problémával állunk szemben, nem az agy képes azt megoldani, hanem a szív.
9. Az agy (...) aggasztóan mágikus szerv, hiszen annyi mindent csinál, amiről még mindig nem értjük, hogyan vagy miért csinálja. Mint minden más, atomokból áll, amely atomok a csillagokban születtek sok millió évvel ezelőtt. Mégis többet tudunk azokról a távoli csillagokról, mint az agyunk mûködéséről, az egyetlen micsodáról az egész világegyetemben, ami képes az egész világegyetemről gondolkodni. Matt Haig
10. Nekem valami bajom van? Mind megkérdezzük magunktól, tûnődve, hogy miért nem nézünk ki, viselkedünk, érzünk úgy, mint mások? Mindegyikünk agya ugyanabból áll (...), és mégis: nincs két egyforma agy. Tehát az, hogy mások vagyunk, hogy egyediek vagyunk, az az emberi mivoltunk legalapvetőbb iskolája.