"Akár jó, akár rossz, de az én hazám" - ez az elv csak akkor volt érvényes, amikor a nemzeteket elválasztotta egymástól a távolság. Amióta a távolságok eltûntek és az emberiség gyakorlatilag egyetlen csoportba tömörült, a gyilkosságot gyilkosságnak kell neveznünk, függetlenül a legyilkolt áldozat bőrének színétől, egyenruhájától vagy útlevelétől. Ugyanígy kell büntetnünk a gyilkosságot is, legyen bár egyéni vagy tömeggyilkosság, és azt sem nézhetjük el, ha indokként a politikát hívják segítségül.

Kapcsolódó idézetek

1. Az én szememben a gyilkosság mindig csak gyilkosság. És mindegy, hogy ki hajtja végre. Egy személy egy másik ellen, vagy az egyik népcsoport a másik ellen. Janne Teller
2. Egy ember megölése gyilkosság, pár emberé vagy egy tucatnyié még több gyilkosság, ezrek vagy tízezrek megölését azzal kellene büntetni, hogy ezerszer végezzük ki a gyilkost. De mi a helyzet ennél nagyobb számoknál? Pár százezernél? Halálbüntetés, igaz? Mégis, akik ismerik a történelmet, most habozni kezdenek. Mi van, ha milliókat ölt meg? Elhihetik nekem: egy ilyen embert senki nem tartana gyilkosnak. Ellenkezőleg: lehet, hogy még csak azt sem feltételeznék róla, hogy megszegte a törvényt. Ha nem hisznek nekem, tanulmányozzák a történelmet! Mindenkit, aki milliókat ölt meg, nagy embernek, hősnek tartanak. És ha ez az ember elpusztított volna egy egész világot, és megölt rajta mindenkit, aki él - megváltóként ünnepelnék! Cixin Liu
3. Ha valaki öl - akkor gyilkos. És ha ugyanaz az ember háborús időben ezreket öl - hős lesz belőle. A társadalmat nem zavarja a gyilkolás, ám a gyilkosnak el kell köteleznie magát a társadalomnak - akkor ölhet. A társadalmat nem érdekli az erkölcs. Az erkölcs csupán csak annyit jelent, hogy meg kell felelned a társadalmi elvárásoknak. Osho
4. Egy ember megölését igazságtalanságnak tartják, amelyet halállal kell büntetni. Ennek a véleménynek az alapján pedig tíz ember meggyilkolása tízszeres igazságtalanság, amit tízszeres halállal kellene büntetni, száz ember meggyilkolása pedig százszoros igazságtalanság, amely százszoros halált érdemelne. Az égalatti minden nemes embere tudja ezt és helyteleníti az ilyesmit, mert igazságtalanságnak tartja. Ha azonban a nagyban mûvelt igazságtalanságokhoz érkezünk, mint amilyen egy ország megtámadása, akkor azt magasztalják.
5. Az ember nem szökhet meg a hazájából, mint ahogy ők tették. Hiába gyûlölöd a kormányt vagy a rendszert, az embereket, a saját népedet nem tudod meggyûlölni. A hazád mindig a hazád marad. Örökké. Harlan Coben
6. Senkinek nincs joga ítélkezni a másik fölött. Az ember maga ítéli meg magát a tetteivel. Ha valaki elveszi a másik életét, főleg, ha ártatlanét, büntetésből ő is elveszti az élethez való jogát. A gyilkosság így lesz öngyilkossággá, a természet törvényei szerint. Nevezzék bár sorsnak, vagy Isten kezének, a rosszakat végül megítélik, olyan érzékfölötti, természetfölötti módon, amelyet a halandó nem érthet és soha nem is fog érteni. Az igazságtalanság azonban sohasem marad büntetlen, azon egyszerû tény miatt, hogy minden ember meghal. És gyakran úgy halunk meg, ahogyan éltünk.
7. Nincsenek jó vagy rossz nemzetek. Nincsenek ellenséges vagy békés országok. És valahol mélyen úgy vélem, hogy még csak világosan meghatározható nemzetek sincsenek, csupán az emberi jellemzők sokféle, örökké változó keveréke létezik. Szergej Geraszimov
8. Azt gondolni, hogy valamelyik nemzet jobb lehet a másiknál, egyenértékû azzal, mintha valaki azt mondaná, hogy azok, akik hétfőn születtek, jobbak azoknál, mint akik pénteken jöttek világra. Természetesen bármelyik személy lehet jó vagy rossz, és egy rövid időre egy egész nemzet, vagy legalábbis egy nemzet tetemes része cselekedhet helyesen vagy helytelenül. Általában az utóbbi a jellemző. Szergej Geraszimov
9. Jó a hazáért meghalni. (...) Jó, ha az embernek van hazája, amelyért meghalhat. Leon Uris
10. Ha megtudtam volna olyasvalamit, ami nekem hasznomra, de a családomnak kárára válhat, legott elfelejtettem volna; ha megtudok olyasvalamit, ami használ a családomnak, de árt a hazámnak, igyekszem elhessegetni; ha megtudok valamit, ami használ a hazámnak, de árt Európának, vagy használ Európának, de káros az emberi nemre, hát elvetem, mint a bûnt. Montesquieu