Ugrás a tartalomra
Senkinek nincs joga ítélkezni a másik fölött. Az ember maga ítéli meg magát a tetteivel. Ha valaki elveszi a másik életét, főleg, ha ártatlanét, büntetésből ő is elveszti az élethez való jogát. A gyilkosság így lesz öngyilkossággá, a természet törvényei szerint. Nevezzék bár sorsnak, vagy Isten kezének, a rosszakat végül megítélik, olyan érzékfölötti, természetfölötti módon, amelyet a halandó nem érthet és soha nem is fog érteni. Az igazságtalanság azonban sohasem marad büntetlen, azon egyszerû tény miatt, hogy minden ember meghal. És gyakran úgy halunk meg, ahogyan éltünk.
Kapcsolódó idézetek
-
Aki életre születik, élnie kötelesség. A növények magukat nem pusztítják el, az állatok öngyilkosok nem lesznek, csak az embernek van ilyen "szerencsétlen" hatalma, hogy a halál mellett dönthet. De inkább így fogalmazom: csak az embernek van ily "szerencsés" hatalma, tökéletessége, hogy dönthet saját életének, halálának kérdésében. Teljesítsd kötelességed: dönts az élet mellett!
-
Az ember nem hozhat ítéletet sem önmaga, sem mások fölött. Mert nincsen abban a helyzetben, hogy az igazságot áttekinthetné. Az igazságot rá kell bízni Istenre. Aki tudja, mi az igazság, s aki nem büntetni, de gyógyítani akar.
Müller Péter
-
Mindannyian bûnhődni fogunk, akárhogy is alakul. Az az élet egyik törvényszerûsége, az emberek bûnhődnek. Bûnhődnek, amiért jók voltak, bûnhődnek, amiért rosszak voltak.
John Hoyer Updike
-
Nincs természetes halál: semmi sem természetes soha, ami az emberrel történik, mert jelenléte vitássá teszi a világot. Minden ember halandó, de a halál minden egyes ember számára baleset, s méltatlan erőszak, még akkor is, ha szembenéz vele.
Simone de Beauvoir
-
Mindenkinek az életében van fájdalom és igazságtalanság. Egyeseknek sokkal több nehézség jut, mint másoknak. Úgy tûnhet, nincs kiút, nincs remény, és egyedül vagy. Hogy állítjuk vissza az igazságot egy olyan világban, ami mélyen igazságtalan? Mitévők legyünk egy olyan helyzetben, ahol nem tudjuk, mit tegyünk? Nincs könnyû válasz. A büntetés nem válasz. A feladás sem válasz. Saját válaszokat kell találnunk. Ez úgy tûnhet, meghaladja erőnket, de a legfontosabb, hogy megpróbáljuk.
-
Tudom, mi a sors, tudom, mi az igazságosság. Miért volna a kettő egymással ellentétben? Hát nem törvény bennünk egyformán, mindannyiunkban, anélkül, hogy bárki tanított volna rá, az igazságérzet? És nem sorsszerû a való világ, amelybe akaratunktól és tudatunktól függetlenül beleszülettünk, és amely lépten-nyomon okok és okozatok kapcsolatára tanít? Van jó és rossz, mint ahogy van világosság és sötétség, van élet és halál; s a jónak-rossznak fölismerése nem törvény talán agyunkban és szívünkben, az igazságosság rendszerében? !
Mesterházi Lajos
-
Furcsa, milyen könnyen mondunk ítéletet egy másik ember fölött, mindaddig, amíg nem hiányzik. Amíg el nem ragadja tőlünk a sors. És azért veszítjük el, mert soha nem is tartozott igazán hozzánk.
Carlos Ruiz Zafón
-
Nem mi ítélkezünk. De nekünk kell különbséget tennünk, hogy lássuk, mikor tesznek velünk rosszat, és mikor teszünk mi hasonló rosszat. Tudjuk, hogy az életünk mulandó, tudjuk, hogy attól függetlenül, hogy esetleg rémisztő, nyomorúságos, keserves, mégis Isten csodája és adománya. Tudjuk, hogy megpróbálhatunk javítani rajta, de elpusztítanunk nem szabad. Ha elpusztítjuk valaki másban, elpusztítjuk önmagunkban.
-
Rengeteg módja van az öngyilkosságnak. Aki a testét próbálja megölni, az Isten törvénye ellen vét. Aki pedig a lelkét próbálja megölni, az is Isten törvénye ellen vét, bár az ő bûne kevésbé látványos az emberek számára.
Paulo Coelho
-
Természetes az, hogy az ember fél a haláltól. Pont ezért természetes az is, hogy fél attól, hogy mások halála kapcsán hozhasson meg döntéseket. Ilyenkor hivatkozunk pl. Istenre, hogy majd ő eldönti. De az a helyzet, hogy ha van is Isten, az bizony a szabad döntés és beavatkozás jogát - úgy tûnik - meghagyta nekünk.
ByeAlex