Aki igazán hallgatag, az olyan helyeket keres, ahol harmónia uralkodik. Olyan ő, mint a fa, amely békésen nő a kertben, szépen zöldell és mennyei gyümölcsöket terem. Árnyéka jótékony, napjait a paradicsomban végzi be. A bölcs a régi írások értelmét kutatja, tisztázza a homályos helyeket, megvizsgálja saját szívét, túllép azon, amit előző nap teljesített, és mértékletes marad cselekedeteiben.

Kapcsolódó idézetek

1. Ahogy így látta szemei előtt a fákat, elgondolkozott. Mire megnőnek, lombot eresztenek: eltelik az idő, munkával, rendre. S az idővel együtt elmúlik a világ is, ez a zaklatott, békétlen, szomorú világ és a fákkal együtt másik világ nő fel. Aki majd abban a világban él s jár ezek alatt a fák alatt, az békés, szabad és boldog ember lesz megint, mint amilyenek a régiek voltak. Akik olyan fáról szedhették a gyümölcsöt s olyan fák árnyékában pihentek, amit apáik ültettek s nagyapáik, küzdelmes időkben mindig. S arra gondolva, hogy majd akik az elültetett fa gyümölcséből esznek s árnyékában járnak, leszüretelik a küzdelmek árát, amit őseik vívtak a világgal. Így van ez, gondolta, egy-egy nemzedék ültet, fát, eszmét, gondolatot, hogy sok nemzedéknek ne legyen gondja ezzel. Hogy aki azután jön, készen kapjon otthont, hazát, árnyékos kertet, termő gyümölcsöst. S úgy vegye ezt, mint természetes dolgot. Az élet ajándékát, mely ingyen való s a szépségéért cserébe mit se kíván. Még annyit se, hogy gondtalan percében aki a kertet nézi s a különböző fákban gyönyörködik, arra gondoljon: milyen is lehetett az élete annak, aki ezt a dombot kopáran lelte s mit érezhetett, mikor beültette fákkal. Fákkal, melyekről tudta, hogy túlélik őt s a rügyekre akasztott gondolatot fölemelik magasra s átmentik késő nemzedékeknek. Wass Albert
2. Aki bölcsen él, úgy dolgozik sorsán, mint egy festő a képén: időnként hátralép, megnézi az egészet - időnként közel hajol, s a távlat emlékével kidolgozza a részleteket. Ha nem így tesz, belevész a képébe. Müller Péter
3. [Bámulom] a fákat. Ezeket az egyenes derekú, nyugodt sztoikusokat. Egyedül ők a bölcsek az élőlények közt. Tudják, hogyan kell levelet bontani, virágozni, magukhoz csábítani a rovarokat és bevárni a szeleket, hogy megtermékenyítsék terméseit; erekkel szívni a földből a vizet és tápláló ásványokat; a nap felé fordítani a leveleit, hogy beigyák a fényt; tudják, hogyan kell termékenyíteni, teremni, termést ledobni, leveleket lerázni, csupasz ágakkal várni be a telet. Visszavonni az életet a kéreg mögé, befelé, méltóságteljesen és bölcsen tûrni a havakat, a viharokat, a Természet minden őrületét, s mindezt hangtalanul, bőgés és jajgatás nélkül... Dasa Drndic
4. A bölcs észrevehetetlen: tudásával nem hivalkodik, csak érezzük jelenlétét; mértéktartó: mélységeit nem herdálja kis dolgokra; szerény: e mélység számára, akár egy vízcsepp; méltósága senkit nem bánt: nem örül, ha ünneplik, és nem fáj neki, ha gúnyolják; természetes, akár a felkelő nap: tudása tiszta égbolt, melyet nem zavar a felhők átvonulása; hallgatással többet ér el, mint száz beszéddel: nem szava, hanem lénye a példaadó; élő tükör: ha a szemébe nézel, megpillanthatod a mindenséget; ajtaja mindig nyitva áll: ha belépsz rajta, kitárul előtted a világ.
5. Az ember mindenért felelős, ami vele történik. A bölcs ennek tudatában van, és nem veti el többé a szenvedés magvait. Inkább az öröm magvait veti el. Előbb-utóbb mindent le kell aratnod, amit elvetettél. Ezt jelenti a menny fogalma: a bölcs elveti az üdvösség, a szeretet, a könyörületesség magvait, melyek egy napon kertté fejlődnek. (...) Ha egyre csak az öröm, a szépség, a tánc, a dal, a meditáció, az ima magjait hinted szét, akkor hamarosan létrehozol egy várkertet az igazság virágaiból - létrehozod a Paradicsomot. Osho
6. Ki tud várni, az sokat tud; s nemcsak tud sokat, de tehet, s tenni fog sokat. A bölcs késő öregségében is elülteti a fát, noha hasznával maga nem élhet; de érti, miképpen az rendes időre megnő, s unokáját gyümölccsel enyhíti. Õ tudja, miért kell várni; s ki várás után sok jót nyert, az munkálni a jövő korért sem rest. Kölcsey Ferenc
7. Maradnak az igazak és jók A tiszták és a békességesek. Erdők, hegyek, tavak és emberek. Jól gondolja meg, ki mit cselekszik! Wass Albert
8. A bölcs ember csak annyit tart meg a maga számára a világ javaiból, amennyire szüksége van, a többit szétosztja a szegények között. A szerénységet többre becsüli a kevélységnél. Fáradhatatlanul tanul, és segít másokon. Iskender Pala
9. Boldog az az ember, aki szereti és tiszteli apját és anyját, mint ahogy a bimbó szereti a megtartó, tápláló gyökeret, mint ahogy a folyó szereti a forrást, mint ahogy a madár szereti a fészket, mert hatalmas nyugalom, béke, öröm és fény születik meg benne. Böjte Csaba
10. Aki a célt ismeri, az tud dönteni, aki döntött, nyugalmat talál, aki megtalálta a nyugalmát, bizonyosságban él. Aki bizonyosságban él, az birtokolja önmagát, aki birtokolja önmagát, az jobbá teheti életét. Konfuciusz