Akinek az élete rugója eltört, (...) annak jobb, ha megpihen, és nem gyötrődik tovább. Azok nem találják a helyüket a földön, s nem tudnak boldogok lenni soha többé.

Kapcsolódó idézetek

1. Ki kellene élvezned az életedet! Csak lazán. A sorsod megoldja önmagát. A dolgok megtörténnek, aztán elmúlnak. Állapotok, amelyek úgysem tartanak örökké. Lakatos Levente
2. Az emberek zöme, ha eltörik: törött marad. És ha veszít, nem tud a padlóról felállni. Ott marad. Nem is kell hozzá súlyos sorscsapás. Egy kis vesztés, egy közepes pofon, egyetlen csalódás elegendő, hogy egy életre föladja a küzdelmet. Mert nem ismeri lelke mélyét. Nem tudja, ki lakik benne, és milyen erős. Nincs hite élni. Müller Péter
3. Nincs nagyobb boldogság a földön (...), mint az összetartozó emberek egyetértése, és nincs tragikusabb, mint a halódó szerelem, az érzés megmagyarázhatatlan, észrevétlenül terjedő és egyik fél által sem érdemelt pusztulása. Az ember egyik percről a másikra végképp magára marad. Konsztantyin Pausztovszkij
4. Adj egy esélyt magadnak. Legalább egyet egy új életre, egy boldogabbra, olyanra, amiben a helyedet érzed. Mert addig, amíg nem ott vagy, ahol lenned kell, folyton boldogtalan leszel, és ha nem hallgatsz arra a késztetésre, ami azt ordítja, hogy tegyél már végre valamit, szépen meghalsz. Meghal a lelked, belehal a hitetlenségedbe, abba, hogy képtelen voltál elhinni magadról, hogy igenis többre vagy képes annál, mint amiben épp vagy. Ha nem tesz boldoggá az életed, tervezz újra, találd meg azt a valamit, amiért bármikor boldogan felkelsz. Töröld el a korlátokat, nincs rájuk szükség. Vagy hagyd meg őket, és élj örökre rabként. Tony Robbins
5. A világ cudar hely (...). Nem törődik velünk. Nem gyûlöl téged meg engem, de nem is szeret minket. Rettenetes dolgok történnek a világban, olyan dolgok, amelyeket senki se tud megmagyarázni. Jó emberek rossz, fájdalmas módon halnak meg, és magukra hagyják rokonaikat, akik szerették őket. (...) Gyászolod az apukádat. Amikor úgy érzed, sírnod kell azért, ami történt vele, akkor bújj be egy szekrénybe, vagy bújj a takaró alá, és sírj, amíg ki nem sírtad magadból. Egy jó kisfiú ezt teszi. De vigyázz, tovább is kell lépned! Stephen King
6. Nem, nincs értelme az álmodozásnak, nincs annak helye az új világban, abban minden lépésnek elképesztő erőfeszítés és kínzó fájdalom az ára. Azok az idők végleg elmúltak. Az a varázslatos, gyönyörû világ halott. Nincs többé. És nem érdemes siránkozni utána egész hátralévő életében. Köpj egyet a sírjára, s menj, vissza se nézz. Dmitry Glukhovsky
7. Néha éld, hogy forog a világ, És ne nyalj talpakat szép szavakért, Légy halhatatlan, hagyj nyomot a földön, S érj célba, de csak magadért, Tudd, ki vagy, sajnáld, aki bánt, mert nem ez az érdem, Én éltem és most rajtad a sor, hogy élj s ne félj. Alvin és a mókusok
8. Nem az a boldogtalan, kinek Nincsen a földön semmije, Hisz` hogyha még remélni tud, Akkor nyugalmat lel szive. (...) De az boldogtalan nagyon: Kinek már megvan mindene, - Amit a sors adhat neki - S mégsem elégszik meg vele.
9. Aki folyton ugyanazokba a falakba ütközik, lehet, hogy hamis világot kerget, egy illúziót, valamit, ami soha nem tenné boldoggá, vagy épp soha nem fog mûködni. (...) Lépj ki a korlátok közül, lépj egy nagyot, kutass, és hidd el, te is lehetsz boldog, megérdemled, csak végre merj érte tenni - felejtsd el, hogy neked nem jár, hogy te nem kaphatod meg, hogy képtelen vagy elérni. Oravecz Nóra
10. Nem tartom magam túl fontosnak, aki annak tartja magát, az mindig elégedetlen, annak fáj az élet. Az élet pedig kemény, rugdos. Szász Endre