Ugrás a tartalomra
Áldva, csöndben, békén,
Emlékkel és csókkal
Akarlak elhagyni,
Meleg után fagyni,
Egyedül maradni,
Egyedül érezni,
Egyedül meghalni,
Áldjon meg az Isten.
Kapcsolódó idézetek
-
Csókolj meg! (...) Csak egyszer. Aztán elmegyek. Elmegyek és elfelejtelek. Csak egy sóhajt hagyok az ajkaidon, egy emléket. Kérlek... csak most az egyszer! Csókolj meg, hogy meghalhassak! Küldj engem utamra! Mérgezz meg utoljára...
-
Ég veled, te szép, te legszebb!
Ég veled, te vég, te kezdet!
Béke, vágy, kincs, öröm, érdem,
minden áldás elkísérjen!
Még egy csók - és soha többé!
Isten áldjon mindörökké!
Szívből csordult könny sebez meg,
örök vágyban eljegyezlek!
Robert Burns
-
Elmenni messze,
magasba felrepülni,
csapódni kőhöz,
üvegként összetörni.
Veled, mégis egyedül
állni, csak állni szótlan,
végleg összeforrva
az életen túl, egy csókban.
Kormorán
-
Várlak, hogy elmondhassam: légy nyugodt, vagyok és leszek Neked. (...) Meleget kell egymásra fújnunk. Szeretetkötelekkel kell összekötnünk magunkat. Hideg a világ. Kihunynak a tüzek. Kell a tûz. Kell a fény. Kellünk egymáshoz. Hajtson egymáshoz a vihar. Kergessen egymáshoz a csend. Ne engedjük kihûlni magunk. Mert egyedül, egyedül olyan iszonyatos.
Latinovits Zoltán
-
Velem az érintésben,
szabadító ölelésben,
velem a lélegzetben ott legyél.
Velem a forró lázban,
velem a vak zuhanásban,
velem a szív hangjában te legyél.
Zséda
-
Ölelj erősen, hogy a magányt megfojtsam,
Vigyázz rám, kérlek, nehogy elrontsam,
Bújj mellém, jó így, csak összefonódva,
Védjük kis világunk a világtól óvva.
Children of Distance
-
Még szeretlek, nélküled nem tudok élni,
A karodba bújva a csókodat kérni.
Örökkön-örökké csak veled lenni,
A szabad utat járni és bármit megtenni.
-
Kérem az elengedést
kérem hogy legyen vég
kérem hogy ne legyen remény
ne legyen újrakezdés
ne legyen küzdés
kérem a búcsút
kérem a békét
kérem a csöndet
kérem az árnyékát
az egyedüllétnek.
Tisza Kata
-
Halál! irgalmas, halvány, csendes angyal!
Halk szárnycsapással, óh, keresd fel őt.
Érintsed hûvös csendesítő ajkkal
A forró, lázas, egykor büszke főt.
Szelíd karod a roskadót ölelje.
S ha már e földön nyugtát nem lelé:
Bilincsét összetörve égő lelke
Hadd szálljon áldóbb, szebb világ felé.
-
Csókoljuk egymást, együtt pihenünk,
Áltatjuk egymást, hogy egymásra vártunk,
Halvány az ajkunk, könnyes a szemünk,
Sápadt a lángunk.
Ady Endre