Aligha van értelmetlenebb mûfaj az előszónál. Hiszen a rossz könyvön a legjobb előszó sem segít, a jó könyvre meg, egyszerre jelenvén meg vele, nem hívhatja fel a figyelmet.

Kapcsolódó idézetek

1. Az előszó bosszant, mert művi úton akarja rám erőltetni azt a hangulatot, persze sikertelenül, amit az író - lustaságból vagy tehetség híján - nem volt képes megteremteni az első oldalakon, az utószó pedig egyszerűen hülyének tart, feltételezi, hogy nem értettem meg, mit olvastam - és megmagyarázza. Zsoldos Péter
2. Egy könyv nem is igazán létezik addig, amíg nincs belőle hangos változat. A felolvasástól a jó munka még jobbá válik, a silány pedig irgalmatlanul napvilágra kerül. Olyan ez, mintha fognánk egy erős lámpát, és az arcberendezésre irányítanánk. Akkor aztán a jó smink sem fedheti el a rossz írást. Stephen King
3. Egy rossz könyvet írni ugyanannyi munka, mint egy jót, sőt néha több, mert a jó írja magát, a rossz meg nem. Vámos Miklós
4. A manapság írt történetek mind nagyon szépek, jelentősek, mélyek és hasznosak, temperamentumosak vagy higgadtak. Az egyiknek előszava van, a másiknak utószava. De miért nincs egyiknek sem közbeszava? Az világos, hogy az írónak legalább egyszer egy könyv folyamán tisztáznia kell szándékait, céljait, okait. Honnan hová tart? Miért? Kinek? Hogyan? De - úgy hiszem - az előszóban ez még túl korai. Az olvasó azt gondolhatja: "No lám, még el sem kezdte, de máris magyarázkodik, ebből semmi jó nem fog kisülni." Az utószóban pedig már túl késő, a befogadó ekkor már csak legyint: "Most már mondhatsz, amit akarsz, írókám! Mit számít? Túl vagyunk mi már ezen, ennek így semmi értelme." Legjobb tehát pontosan a könyv kellős közepére tenni ezt a részt, s így közbeszót alkalmazni. Cserna-Szabó András
5. Nincs csúnya nyelv. Csak csúf és ostoba gondolatimitációk vannak, amelyeket szegény megalázott nyelv kénytelen-kelletlen közvetít. Mert a nyelv is lehet kiszolgáltatott. Jókai Anna
6. Mindig jobban szerettem a rossz könyveket, mint a jókat, valahogyan őszintébbeknek, természetesebbeknek ítéltem őket. A jó könyv rendesen nagyon is szándékos valami; mindenféle ravaszkodásnak, mûvészkedésnek a szülötte, hogy úgy mondjam, a jó könyv olyan rossz könyv, amelynek sikerült sikerülnie. A rossz könyv nem akar semmit, még rossz se akar lenni: van benne valami üde naivság, bájos átlátszóság, amiben gyönyörködni lehet vagy legalábbis mulatni rajta. Heltai Jenő
7. Ha (...) valamely könyvet unalmasnak találunk, az lehet ugyan jele a könyv értéktelenségének, de lehet jele annak is, hogy mi magunk nem vagyunk képesek a benne foglaltakat érteni vagy méltányolni, - ez utóbbi esetben tehát nem a könyv silány hozzánk, de mi vagyunk silányak a könyvhöz képest. Greguss Ágost
8. Csak a közepes vagy rossz vagy érdektelen könyvek szólnak valamiről. A nagy könyvnek nincs tárgya, és nem szól semmiről, csak kimondani, megtalálni próbál valamit, de ez a csak, ez minden, és az a valami, az is minden. Mohamed Mbougar Sarr
9. A bírálatra ne válaszolj. A jó mûnek még a rossz bírálat is használ, a rosszat pedig nem érdemes védeni.
10. A nagy regényeket nem lehet megfilmesíteni. A film persze kezdhet valamit a tartalommal, de ez minden, amire képes. Rossz könyvekből talán csinálhatunk jó filmeket, de tanácsosabb, ha a nagy mûvektől távol tartjuk magunkat. Michael Haneke