Alszik mindenki, császár, kancellár, gróf, beamter, jurátus, nemes kisasszony, s belefáradva dacos sírásába, édesdeden szunnyad a kisded is, aki megszületett, és minden érlökésére nő, csodálatosan, csodává épül. Légzése már olyan, mint az életé, s benne van a világ.

Kapcsolódó idézetek

1. Tudom, mindenütt így van ez a nagyvilágon, ha egy kisgyerek megszületik. Mert a kisgyerek egyszer felnő, s talán sikerül, hogy a könnyeket nevetéssé, a gyûlöletet szeretetté, az ellenségeket barátokká változtassa. Cserháti Zsuzsa
2. Ami földre sújt, emel is egyben. Minden fájdalom szülőágy: Kínok közt magad szülöd, S tanúd az ég, mely most szépnek lát. Omega
3. Aludj, szavam fel nem zavar, Hisz álmod oly tökéletes! Ébredj? Fény várjon, zivatar? Sírj és nevess? (...) Aludj! Még bûvkört jár vele Egy álom: Szellemed nyugodt; De szertefoszlik Édene Ébred s zokog. Edgar Allan Poe
4. Egy újszülött olyan, mint minden kezdet: csoda, remény, álmodozás a lehetőségekről.
5. A betegség nem úgynevezett "jó". De például, aki volt valaha csecsemő, visszakerül vele az anyja ölébe, kialhatja magát végre, kap enni-inni, kiszolgálják, heverhet nyugton. Annyit alhat megint, amennyi alvás kell neki. Visszamerül a született kiváltságaiba. Király és titok. Gyengédség veszi körül és szolgálat. És ha csak lagymatag, tessék-lássék módra is; és ha álszent, beidegzett képmutatásból is; annyi baj legyen: jelzést kaptál az eredeti egyedülálló helyzetedről. Helyrebillen a világ: körülötted kering megint. Az embernek cseléd kell és nem parancsnok. Mindenkinek, a gyengének is, az erősnek is. A többi ember részéről. Születésed pillanatától fogva, és mindvégig is, segítségre van szükséged. Segítségre, mégpedig az élethez. Ottlik Géza
6. Amikor egy nő életet ad a gyermekének, nem csak az angyalok, hanem minden női felmenője vele van. Azok, akik már rég elmentek, mind odasereglenek, és minden erejükkel a születés csodáját segítik. A. O. Esther
7. Ha az embernek gyereke születik, az élete rögtön kettéválik előttére és utánára: búcsút kell intenie korábbi életének, a szeretet szétterül, és kiszámíthatatlan ereje már nem kizárólag egyetlen emberre irányul. (...) Ezek azok az évek, amikor a világ összezsugorodik, de közben végtelenül ki is tágul. Minden a gyerekek körül forog. A történelem nagy eseményei közé nem a piramisok építése tartozik, nem Napóleon diadalmenete vagy a brit birodalom terjeszkedése, hanem az első szó, az első felállási kísérlet, talán nincs is nagyszerûbb, mint látni, ahogy kibontakozik az élet. Jón Kalman Stefánsson
8. A csodák születéséhez előbb egy másik csodának kell megszületnie. És megszületett. Igen. Azon a napon, amikor megláttad a fényt, amikor felsírtál. Egy Csodával gazdagodtam én. Veled. Olyan Csodával, aki csodát varázsolt az életembe. Azon a napon, amikor én is megláttam a fényt. A te fényedet. Csitáry-Hock Tamás
9. Lehet, hogy a születő gyermekek (...) a dicsőség felhőit húzzák maguk után, de közben, amíg ki nem okosodnak, mind a bugyijukba kakálnak. Stephen King
10. Mindenkit az álom kerül, az álom mindenkire rászáll. Örök álomról álmodik az illatos esti virágszál, álmodik a fû és a kő, a holdban álom leskelődik... És mégis az egész világ az álom ellen készülődik: nézd, a sivító csecsemő az álom ellen született meg, az álom ellen dübörög ágyúja a bús hadseregnek, az álom ellen szalutál a tábornok s vitézlő káplár...