Amerre én járok, arra bámul a világ, Vakok között állok, és elárul, aki lát, Irigylik a semmit meg a papírkoronát.

Kapcsolódó idézetek

1. Körülöttem mindenütt emberek, egyedül vagyok a tömegben. Szavakkal halálra szeretnek, de szívükben nincs könyörület, csak vak gyûlölet. Pokolgép
2. Látom a nappalt, ahogy létezel, Idegen szemek kívánnak, érintenek. Éhes világ, és csak mosolyognának rajtam, Fájdalmam üvölteném, de elrejtem, el kell rejtenem. Edda
3. Repkednek a fogyatékos megbélyegzések a világban. Pedig, azt gondolom, hogy mindenki az... Valakin jobban látszik, más egy tökéletesnek tûnő álarc mögé rejti. Hozleiter Fanny
4. Rút a világ, fekete. Vak gyûlölettől fekete. Vak, mint az emberek szeme: az égig sem látnak vele. Pedig az égből lefele porzik már Isten szekere! Wass Albert
5. Világtalan vagyok, mondjátok ti, látók. Én kifele már nem, csak befele látok. Cseh Katalin
6. A világ azt látja, amit látni akar, vagy ha minden kötél szakad, azt, amit látni engedsz neki: nem akarja látni, hogy ki vagy, mi vagy, miért vagy. James Arthur Baldwin
7. Barátaimmal azonban hadilábon állok. Sokat kotyognak vagy némán bámulnak a világba amit ismerni szeretnének s ha elindulnak felé sírva visszafordulnak mert az út feltöri lábukat. Kassák Lajos
8. Vannak emberek, akik a maguk két látókájával csak úgy ténferegnek a világban, és nem látnak meg vele sok minden dolgokat, míg viszont egyes asszonyfélék olyasmit is meglátnak, ami nincsen. Wass Albert
9. Maga látja a valódi világot, és látja azt is, hogy milyen lehetne. Csak azt nem látja, amit mások látnak, az óriási szakadékot a kettő között.
10. Nagyító üvegen nézem a világot, Onnét van talán, hogy annyi rosszat látok. Ügy, de kicsinyítő üvegen át nézve - Azt a kevés jót tán nem is venném észre.