Rút a világ, fekete. Vak gyûlölettől fekete. Vak, mint az emberek szeme: az égig sem látnak vele. Pedig az égből lefele porzik már Isten szekere!

Kapcsolódó idézetek

1. Vakok látnak úgy, ahogy én nézlek. A föld az eget így betûzi. Így tapogatják világtalan fények csillagok borzongó betûit. Bella István
2. Amerre én járok, arra bámul a világ, Vakok között állok, és elárul, aki lát, Irigylik a semmit meg a papírkoronát. Beton.Hofi
3. Vaknak, ki fényt nem kapott, Sose láthat napot, csillagot, Neki mondd, hogy van Isten.
4. Akit szerettek, s többé nem szeretnek; Olyan az, mint a vak, ki egykor látott, Örök sötétjén gyötrőn megremeg a fény emléke.
5. Körülöttem mindenütt emberek, egyedül vagyok a tömegben. Szavakkal halálra szeretnek, de szívükben nincs könyörület, csak vak gyûlölet. Pokolgép
6. Gyász. Fekete, mint a csillagtalan éjszakai égbolt, és üres. Olyan üres, akár a kiszáradt folyó aszály idején.
7. Sötét a város, ráfeküdt az éj, Más tájakon kalandoz a hold, S a csillagok behunyták Arany szemeiket. Olyan fekete a világ, Mint a kibérlett lelkiismeret. Petőfi Sándor
8. Csak sötétség jut a fél világnak, S orvosság sincs a csalódásra, S nagyobb az árnyék, mint a fény. Hallgass, mert valaki kér! LGT
9. A remény dob le-föl, és vak a jelen, mint a jövő. Szophoklész
10. Az élet valóban sötétség, ha nincsen akarat, és minden akarat vak, ha nincsen tudás, és minden tudás hiábavaló, ha nincsen munka, és minden munka üres, ha nincsen szeretet. Kahlil Gibran