Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Amíg egy normálisan mûködő közösség kihívásokat állít a személy elé, próbára teszi annak előítéleteit, és a saját meggyőződéseivel ellentétes véleményekkel szembesíti, addig az a folyamat, mely során a felhasználó egyre inkább a korábbi választásainak megfelelő tartalmakkal szembesül, jó eséllyel az előítéletei folyamatos visszaigazolásához fog vezetni. Az ember ilyenkor folyamatosan olyanokkal találkozik, akik éppúgy vélekednek, mint ő. A felhasználó idővel csak olyan tartalmakat fog keresni és találni, amivel eleve egyetért. És ha egy teljes egyetértésben, önmagát és a tagjait megerősítő közösségben találja magát, akkor nem lát majd rá okot, hogy kritikusan viszonyuljon a saját véleményéhez, és kevés eséllyel fogja megváltoztatni.

🌌 Univerzum 🕊️ Diplomata
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Az embernek folyamatosan át kell értékelnie magát és az előítéleteit, a pozitívat is meg a negatívat is, és akkor a véleményezés mint olyan mindjárt nem automatizmussá válik. Hernádi Judit
  2. Az ember mindig az ismerőset keresi, az ismerősbe vágyik vissza, az adja neki a komfortot. A komfortos, az ismerős nem biztos, hogy jó neki, de akkor is azt keresi. Amikor ilyen gyorsan változik a világ, akkor az embert megijeszti az, hogy elveszíti az ismerős dolgokat, és ez az ijedtség, félelem, szorongás nagyon sok negatív érzelmet szül, és nem felejtetlenül segíti az egymás megértése felé való törekvést. D. Tóth Kriszta
  3. Ha először nem létezik is konszenzus, csupán a látszata, a csoport az összetartozás-érzés által valósággá változtatja a látszatot, s közben eloszlatja a felmerülő kételyeket. Ez a folyamat nyilvánvalóan erőteljesebben mûködik olyankor, ha a csoporttagok már eleve osztoznak közös gondolkodási sémákban. Minden olyan információt, amely szembemegy a közgondolkodással, elhárítanak, nem vesznek róla tudomást, vagy tévedésnek minősítenek, s a csoporttagok mindig úgy távoznak a megbeszélésekről, hogy megerősítve érzik nézeteiket, és jobban meg vannak győződve az igazukról, mint valaha. A csoportgondolkodás helyzetében a megbeszélés nemcsak hogy nem bátorítja a nyitottságot, hanem ellene is dolgozik. James Surowiecki
  4. A közösség az egyén élete előtt is volt, utána is lesz, segíti őt a megélhetésében, a bajában - aki ezt képes elképzelni, az pontosan megértheti a saját és a közösség viszonyát, és képes lesz egyéni érdekeit a közösség érdekei mögé helyezni. Csányi Vilmos
  5. Az emberek folyamatosan arra kényszerülnek, hogy megoldást találjanak azokra a problémákra, amelyeket a korábbi megoldások hoztak magukkal. (...) A változás üteme folyamatosan gyorsul, vagyis a problémáink korrigálása, egyúttal az újabb problémák megjelenése is gyorsabbá válik.
  6. Amint az ember átlátja tetteinek szükségszerû következményeit, és tisztába jön viselkedésének elveivel, - saját jól felfogott érdekében - rendre az etikus cselekedetet választja. Ha viszonyait szabadon tudja formálni, és a feltételek nem kényszerítik erkölcstelen tettekre, akkor a racionális belátás is megalapozhatja a közösség stabilitását és humánus viszonyait. Marosán György
  7. A tolerancia önmagunkkal szemben többféle meggyőződést tesz lehetővé: ezek megférnek egymással - óvakodnak, mint az egész világ, nehogy kompromittálják magukat. Mivel kompromittálja magát manapság az ember? Azzal, ha következetes. Ha egyenesen halad. Ha legalább nem ötértelmû. Ha eredeti. Friedrich Nietzsche
  8. A közösség egy érzés, amiben feloldódhatok, és amit újra és újra átélek, ha másokkal összehangolódom. A közösség nálam valami hatalmasabb létező, aminek számíthatok a segítségére, amiben bizodalmam van, de tartok a büntetésétől vagy rettegek a kirekesztésétől. A közösség létezése az élettől elválaszthatatlannak, örökkévalónak tûnik. Csányi Vilmos
  9. Ha a döntéshozók túlságosan hasonlítanak egymásra világszemléletben és gondolkodási sémában, a csoportgondolkodás foglyai lesznek. A homogén csoportok könnyebben válnak összetartóvá, mint a sokféleséget képviselők. Ahogy mind szorosabban kötődnek a csoporthoz, egyre inkább függnek is tőle, elszigetelődnek a kívülről érkező véleményektől, s így sokkal inkább meggyőződésük, hogy a csoport fontos kérdésekben hozott ítéletei helyesek. Az ilyen csoportok (...) a sérthetetlenség illúziójában ringatják magukat, hajlamosak rá, hogy okoskodva elutasítsák a lehetséges ellenérveket, s meg vannak győződve róla, hogy a véleménykülönbség hangoztatása nem hasznos. James Surowiecki
  10. Az előítélet gyakran úgy kezdődik, hogy bizonytalannak érezzük magunkat. Ahhoz, hogy javítsunk a közérzetünkön, olyan emberek közelségét keressük, akik úgy néznek ki, úgy gondolkodnak, és úgy viselkednek, mint mi. (...) Holott bármely konvenció, bármely konfliktus, bármely háború mindkét oldalán csakis emberek állnak egymással szemben. A külső eltérésektől eltekintve mind ugyanazt akarjuk. Mindannyian békére, biztonságra vágyunk kívül és belül, és keressük a lehetőséget, hogy szeretetet adjunk és kapjunk. Daniel Gottlieb
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat