Amikor az ember szeretettel csinál valamit, az nagyon meglátszik, mindegy, hogy miről van szó: a festőről, aki az utolsó ecsetvonást végzi a vásznon, az ácsmesterről, aki az utolsó szálkát csiszolja le a fa felületéről vagy az asszonyról, aki gyúrja és nyújtja a tésztát, hogy megfelelő állaga legyen.

Kapcsolódó idézetek

1. Különös (...), hogy milyen örömöt okoz az embernek, ha élénk, fénylő színeket préselhet ki egy palettára, és szétmázolhatja őket egy vásznon! Néha tudja az ember, hogy mit is akar csinálni, és néha nem, de mindig élvezet. Agatha Christie
2. Mint egy festményen, az egyes ecsetvonások sokszor fontosabbak a történetben, mint a nagy egész. Egyik a másikból következik, egymást színezik, takarják, változtatják, tökéletesítik, de sokszor csak rontják - általában egészen addig, amíg ez az "alkotás" már csak valami firkálmány lesz, amit még leköpni sem érdemes, nemhogy kiakasztani a falra, valahová az ágy fölé.
3. A festő az utolsó ecsetvonáshoz ér... és elkészül a mû. A nagy mû. Aminek csodájára jár az egész világ. Csak állsz a kép előtt. És nem érted, mi olyan különös rajta. Nem tudod, miért megfejthetetlen a mosoly. Nem tudod, mit rejtett el benne a Mester. Pedig egyszerû. A Mester nem az arcot örökítette meg. Nem a külső szépséget vitte vászonra. Valami mást. Azt, ami belül lakozik. A lényeget. Mert ő tudta, hogy az igazi szépség belül kezdődik és kívül ér véget. Az arcon. A szemekben. Az ajkakon. A mosolyon. Az Õ mosolyán. Csitáry-Hock Tamás
4. Aki az embert szereti, a mûvészetet is szereti. Hippokratész
5. Aki az embert szereti, a mûvészetet is szereti. Hippokratész
6. Rájöttem, hogy a családunk egy festővászon, amelyre a legszebb reményeinket festjük - tökéletlenül és hanyagul, hiszen mind amatőrök vagyunk az életben. De ha nem összpontosítunk túlzottam a hibáinkra, csodálatos kép tárul a szemünk elé. És megtanuljuk, hogy nem a kép szépsége érdemli ki a hálánkat - hanem az, hogy egyáltalán festhetünk. Richard Paul Evans
7. A főzés az ember legkreatívabb tevékenysége. (...) A legesztétikusabb. Minden más mûvészetet áthatja az anyagiasság. A főzés végeredménye azonban rendkívül múlékony és egyedi. Ez az a mûvészet, amely kizárólag önmaga kedvéért létezik.
8. Az üzlet (...) kicsit más, mint amikor egy festményen dolgozunk. Nincs olyan, hogy utolsó ecsetvonás, amely után a kép felkerül a falra, hogy aztán gyönyörködhessünk benne. Ray Kroc
9. Az emberek azt hiszik, hogy szeretni egyszerû; csak a megfelelő tárgyat nehéz megtalálni a szeretetünkhöz vagy a szerettetésünkhöz. (…) A szeretet tevékenység, nem passzív érzelem; nem beleesünk, hanem helytállunk benne. Legáltalánosabban úgy írhatjuk le a szeretet cselekvő jellegét, hogy szeretni elsősorban annyi, mint adni, nem pedig kapni. (…) A szeretet mûvészetére nézve ez azt jelenti, hogy aki benne mester akar lenni, annak először is gyakorolnia kell a fegyelmet, a koncentrációt és a türelmet élete minden szakaszában. Erich Fromm
10. Akik Istent szeretik, minden javukra van, még a tépés, még a szaggatás is. Finommá, lággyá teszik az elkérgesedett emberi lelket, a szeretetnek olyan mélységét és erejét hozzák felszínre, amelyet e nélkül el sem lehet képzelni. Gyökössy Endre