Amikor bedől az illúzió, mert áthasítják a tények, akkor a remény fenntartása fogva tart csupán, odaláncol a múlthoz, a tisztánlátást blokkolja, és nem engedélyezi a továbblépést. Ez esetben tehát a remény elvesztése szabadság.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember szabad: de megszûnik az lenni, mihelyt nem hisz szabadságában: és minél több hatalmat tulajdonít a végzetnek, annál többet rabol el saját szabadságából. Gian Giacomo Geronimo Casanova
2. A biztonság számos előnytől fosztja meg az embereket... nincs hely a remény, az illúziók számára. Ha minden teljesen bizonyos és eleve ismert, a remény elveszti értelmét.
3. Akit gondolatai szakadatlanul a múltban vagy a jövőben tartanak fogva, az (…) elszakad a jelenlét realitásától. Ellebeg a valódi átélés mellett, mert az kizárólag a most- és az ittlét pillanataiból áll. Minden más csak illúzió, a fantázia terméke, ami nélkülöz minden valós tartalmat.
4. A remény elvesztésével elmúlik a félelem, a remény elvesztésével megjön a beletörődés.
5. Ha elég veszteség ért, idővel a múlt azzá lesz, ami a jövő volt kezdetben: kéklő messzeség, amelybe álmodozva belefeledkezhetünk, látóhatár, amely mögött bármikor lehetséges a reményfutam, s ahol, hiába múlt el minden, egyszerûen mindig megmaradt a talányos remény.
6. Persze a remény éppen ezért veszélyes: felemeli az embert, édes érzésekkel balzsamozza, aztán elereszti, és magára hagyja. Minél feljebb visz, annál megsemmisítőbb a zuhanás. A remény hiánya azonban talán még ennél is borzasztóbb. Dean Ray Koontz
7. Illúzió az, hogy az ifjúság boldog, az öregek illúziója. A fiatalság tudatában van nyomorúságának, s mivel csupa olyan ideállal tömték tele a fejét, amely ellenkezik az élet valóságával, valahányszor szembetalálja magát az élettel, megsérül, sebeket kap. Azt hiszi, összeesküvés áldozata lett, mert olvasmányait szükségképpen idősebbek válogatják meg, eszményi szempontok szerint, és ezek az idősebbek, akik már a feledés rózsaszínû fátylán át nézik a múltat, még beszélgetéseikben is valószerûtlen életre készítik elő. Minden fiatalembernek magától kell rájönnie, hogy mindaz, amit olvasott és hallott, csupa hazugság, hazugság, hazugság; és valahányszor erre rájön, úgy érzi, mintha újabb szeget vernének testébe az élet keresztfáján. Az a különös, hogy mindenki, aki már átment ezen a keserû kiábránduláson, egy benne rejlő, de nálánál hatalmasabb erő ösztökélésére önkéntelenül maga is hozzátesz valamit. William Somerset Maugham
8. Amikor egy helyzetet nem tudunk megváltoztatni, akkor egyetlen lehetőségünk marad: hogy szabadon eldöntsük, hogyan értékeljük azt, és hogyan reagálunk rá. És ezt a döntési lehetőséget valós szabadságként érdemes megélni, mert nagyobb hatalmat ad a kezünkbe, mint gondolnánk. Al Ghaoui Hesna
9. A múlton való rágódás és a jövőtől való félelem leláncolja a lelket, s csak akkor lehetünk szabadok, ha kapcsolatot teremtünk az élettel... itt és most! Robert Lawson
10. A múlt csak többé-kevésbé megbízhatatlan emlékképeinkben él, a jövőt tekint­ve csupán bizonytalan következtetéseket tehetünk, a jelen pedig a kettő határán örökké változó, elillanó pillanat. Ponori Thewrewk Aurél