Ugrás a tartalomra
Amikor legközelebb emberek közé mész, figyeld meg, hogy a körülötted lévők közül - beleértve a gyerekeket is - hányan temetkeznek a telefonjukba. Most képzeld el, hogy ugyanezek az emberek nem az okostelefonjukat bámulják, hanem belövik magukat. Attól, hogy a környezetedben lévők fele így tesz, normálisnak vagy helyénvalónak tûnne a viselkedésük?
Kapcsolódó idézetek
-
A többség belevész a létezés lármájába, alvajárásban támolyogják végig az életüket, megfeledkezve a külvilágról, a mobiltelefon révületében. Észre sem veszik a többieket. Az emberek önzők és közönyösek, és nem figyelnek arra, ami a látóterük szélén van. Ha nem keltesz feltûnést, olyan gyorsan kimész a fejükből, mint egy álom.
-
Ha az ember profi baseballjátékos, aki éppen ütni készül, nem lepődhet meg azon, hogy egy csomó ember éppen őt bámulja, és közülük jó pár valószínûleg magvas megjegyzéseket tesz a technikájára. Egy másik jó csomó ember viszont a sörével van elfoglalva, vagy éppen szelfizik a barátaival, és mindenestül lemarad az ütésről. "Jaj, lemaradtam! Történt valami érdekes?" - kapnak aztán észbe, talán kicsit zavartan is, amiért nem figyeltek. A helyzet tehát az, hogy az emberek valójában sokkal kevesebbet foglalkoznak velünk, mint gondolnánk, még olyankor is, amikor mi vagyunk a figyelem középpontjában. Aki pedig éppen ránk figyel, azzal se tudunk mit kezdeni. Annyit tehetünk, hogy elütjük a labdát.
Amy Cuddy
-
Nézem az embereket, akik jönnek és mennek, és mindannyian nagyon belemerülnek a saját kis világukba, amely olyan apró, hogy belefér egy mobiltelefon képernyőjébe - nem csoda, hogy nem tudják levenni róla a szemüket és a fülüket.
Paulo Coelho
-
Ha leszakadsz a telefonodról, attól - nincs mit szépíteni - jobban érzed magad. A többi olyan unalmas javaslathoz hasonlóan, mint hogy "végezz egy rövid meditációs gyakorlatot" vagy "sétálj egy kicsit", ha kilépsz a képernyő bûvöletéből, az igenis segít jelen lenni a világban.
Caitlin Doughty
-
A legtöbb ember sokkal többet simogatja a telefonját, mint a párját... egyesek komolyan kötődnek érzelmileg az autójukhoz... , a social média tevékenységekhez való "kötődésről" már ne is beszéljünk... Az emberek már most remekül tudnak alternatívákat találni a kapcsolódási igényeik kielégítésére/pótlására, és kötődést kialakítani olyan gépekhez is, amelyeknek semmi intelligenciájuk nincs. Ez azért nem a biztató kategória, mert összességében elmagányosodáshoz vezethet.
Szertics Gergely
-
Elveszíteni egy barátot, megsiratni, eltemetni. Figyelni a csöndre, ami ilyenkor átöleli az embert. Aztán fülelni egy hangra, ami megszólal mellettünk, s azt mondja: "Vigyázzatok mindenkire. Az élet olyan nagyon szép!".
-
A hírekben nap mint nap halljuk, hogy mi folyik a világ számos pontján, de lepereg rólunk, mert a halottak eközben számokká degradálódnak. (...) Az emberekhez csak az jut el, hogy valahol már megint öldökölnek, megint meghalt tíz ember - de abba már nem gondolnak bele, hogy az is valakinek az anyja, a testvére vagy a szerelme volt. Hogy egy egész világ pusztul el egy ember halálával.
Al Ghaoui Hesna
-
Ha törlöd a közösségi média alkalmazásait a telefonodról, valószínûleg lemaradsz néhány bejegyzésről. De ne azzal foglalkozz, hogy miről maradhatsz le, ha csökkented a közösségi médiával töltött időt, hanem azzal, hogy miről maradsz le biztosan, amikor a közösségi médiával töltöd az idődet - tulajdonképpen az életed többi részéről. Más szóval valószínûleg jól is jársz, ha kimaradsz abból, ami csak a telefonon zajlik.
-
A mobil az önsorsrontás egyik leggyorsabb és leghatékonyabb eszköze. Vigyázz vele. Te vagy a fontos, nem a lájkok.
Vámos Robi
-
Klassz, ha eltávolodunk attól, hogy belebújunk a telónkba, és csak ott történik minden. Valójában nem állunk távol attól, hogy az egész életünket le tudjuk élni úgy, hogy a telefonunkat a szemünk elé celluxozzuk és úgy csinálunk mindent.