Amikor már minden próbálkozás kudarcba fulladt, amikor a kiútkeresés racionális eszközei mind kifogytak, az embert hatalmába keríti a vakrémület. Néha az az irracionális lépés jelenti a megoldást, amit az ember a józan eszével soha ki nem gondolt volna.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha az ember elveszti a tartását, akkor a félelem kezdi irányítani, s vakon sodródik a félelem örvényeiben. Ernst Jünger
2. Amikor a félelem mérhetetlenné dagad, átfordul az ellenkezőjébe és már-már vakmerőséggé változik. Vavyan Fable
3. Váratlan események váratlan lépésekre késztetik az embert. Cassandra Clare
4. Ha látom az ember vakságát és nyomorúságát, és elnézem ezt az egész néma világmindenséget, s a mindenség e zugában magára hagyott, sötétben tévelygő embert, akinek sejtelme sincsen róla, ki tette ide, miért van itt, mivé lesz halálában, és képtelen bármit is tudni - olyan rémület vesz rajtam erőt, mint akit álmában félelmetes, puszta szigetre tettek ki, s aztán mikor felébred, fogalma sincsen róla, hol van, de nincs módja többé onnan elmenekülni. Blaise Pascal
5. A haláltól való félelem rémiszti meg az embereket akkor, amikor megszakad minden kapcsolatuk az ember alkotta világgal. Génjeink megszokták a racionális világ nyújtotta biztonságot, ahol minden a saját védelmünket szolgálja, és ha megszûnik ez a védelem, akkor hirtelen úgy tûnik, életünknek bármely pillanatban véget vethet valamilyen ismeretlen veszély. Irracionális dolog, de ez a félelem az, ami átveszi az uralmat fölöttünk, és az emberi közösség karjaiba sodor, ahol védve érezhetjük magunkat - bárhol a világon, ahová elér a kéz. Cserébe elveszítjük ösztöneinket, melyek segítenének e világ határain túlra merészkedni. Kilian Jornet
6. Amikor az ember elveszíti a reményt, néha elveszíti az emberségét is. Az elkeseredett emberek elszánt dolgokra képesek, a váratlan tragédia megtestesüléseivé válnak.
7. A demencia (...) előrehaladott stádiumában már régen búcsút mondtunk a legalapvetőbb logikának is. Vakvágányra fut az, aki magyarázatot keres. Összefüggések persze vannak a viselkedés és az azt kiváltó okok között, de a legritkább esetben történik meg kétszer ugyanaz az incidens, ugyanolyan körülmények között.
8. Amikor az embernek azt mondják, hogy rossz a veséje, vagy megnagyobbodott a szíve, és gyógyítani kezdik, vagy azt mondják, hogy őrült vagy bûnöző, azaz: amikor a környezete hirtelen valami okból felfigyel az emberre, akkor az ember már tudja, hogy zsákutcába jutott, amelyből nincs többé kivezető út. Keresi, keresi a kivezető utat, és egyre jobban belegabalyodik. És ebben az esetben az ember nem tehet egyebet, mint hogy megadja magát, mert semmiféle emberi erőfeszítés többé meg nem mentheti. Anton Pavlovics Csehov
9. Ha baj éri az embert, sohasem tudja pontosan, mivel néz szembe. Kénytelen sötétben tapogatózni. A rettegés falat von köré, akárhogy is próbál, azon nem láthat túl.
10. Lenyûgözött a tehetetlenség, amit az ember oly gyakran érez, ha rémálmában hasztalan igyekszik menekülni a végveszélyből, mert földbe gyökerezik a lába. Mary Shelley