Amit az egyéniségemnek nevezek, az csupán minta vagy tánc - erről van szó akkor, amikor az ember felfedezi, hogy mennyi idő alatt váltják fel agyában az atomokat más atomok. Az atomok megjelennek az agyamban, eljárják táncukat, majd lelépnek a színről - mindig vannak új atomok, de mindegyik ugyanazt a táncot járja, emlékezvén a tegnapi tánc lépéseire.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberi test és elme ezernyi apró elemből áll össze, amelyek meghatározzák az egyéniséget és a személyiséget. Nem csak a vonásaim és a hangom különböztet meg a többi embertől. Gondolataim és emlékeim is egyéniek, és megszabják sorsomat. És ez még nem minden. Percenként új információkat érzékelek és dolgozok fel, magamba olvasztom őket és saját tudatot építek fel a káoszukból. De bezárva érzem magam, nem léphetek túl a saját korlátaimon.
2. Egy napszak alatt tudok változni. Felébredek, vagyok ez a személy. Aztán, amikor aludni megyek, már biztosan tudom, hogy másvalaki vagyok. Legtöbbször nem tudom, ki vagyok. Mintha ott lenne a tegnap, a ma és a holnap, mind egy szobában.
3. Olyan vagyok, akár a minta, amit a víz rajzol a folyóba, amikor átszalad a kövek között. A víz valódi molekulái minden ezredmásodpercben lecserélődnek, de a minta órákig, vagy akár évekig megmarad. Ray Kurzweil
4. A testem átmeneti test. Részecskéi havonta szinte teljesen átalakulnak. Csak a testem és az agyam mintái folytonosak. Ray Kurzweil
5. Minden cselekedetünk, minden érzésünk és minden vágyunk egy biológiai esemény, amely vagy az agyból indul, vagy az agyban végződik. Mindez a sejtekből ki- és beáramló ionok mozgásának, az elektromos ingerület tovaterjedésének és a kémiai anyagok kibocsátásának következménye. Ezek a folyamatok mindnyájunkban azonos módon zajlanak, mi magunk mégsem vagyunk hasonlóak. Az agy áramköreinek végtelen változatossága eredményezi, hogy mindnyájan egyediek vagyunk.
6. Örökösen mozgásban vagyunk, időben és térben, kamaszokból felnőttek leszünk, fiatalokból középkorúak és így tovább, s ha nem akarjuk, hogy atomjaira essen a személyiségünk, valamiképpen a múltunkat integrálni kell a változásba, mondjuk, nem köphetünk rá úgy, mintha nem lett volna. Háy János
7. Az emberi test minden egyes sejtje átlagosan 7 évente kicserélődik. Mint a kígyóknál, utunk során ledobjuk bőrünket. Biológiailag újjászületünk. Kereshetjük a változást, valószínûleg keressük is. A változás azonban nem látható. Legkevésbé saját magunk számára. De mindannyian változunk. Teljesen, örökre. Amikor olyanokat mondunk, hogy "az ember nem változik", az csak az őrült tudósokat hajtja, mert minden tudomány szerint az egyetlen állandó a változás. Az energia, az anyagok állandóan változnak. Alakváltozás, összeolvadás, felnőtté válás, halál. Ez az az út, amit az ember nem változtathat meg. Ezekbe a dolgokba kapaszkodunk ahelyett, hogy azzá válnánk, amik lehetnénk. A régi emlékekbe kapaszkodunk ahelyett, hogy újakra tennénk szert. Az út, amelyhez hittel ragaszkodunk, minden tudomány ellenére... ezek azok a dolgok, amik változatlanok az életben. A változás állandó. Az, hogy változást tapasztaljunk meg, csak rajtunk múlik. Úgy vesszük, mint a halált, vagy mint egy második esélyt az életre. Ha kinyújtjuk az ujjainkat, elveszítjük a fogást, és vele együtt a színtiszta adrenalin érzését. Bármelyik pillanatban kaphatunk egy új esélyt az életre. Mindig újjá tudunk születni.
8. Nekem valami bajom van? Mind megkérdezzük magunktól, tûnődve, hogy miért nem nézünk ki, viselkedünk, érzünk úgy, mint mások? Mindegyikünk agya ugyanabból áll (...), és mégis: nincs két egyforma agy. Tehát az, hogy mások vagyunk, hogy egyediek vagyunk, az az emberi mivoltunk legalapvetőbb iskolája.
9. Az ujjlenyomatokhoz hasonlóan nincs két egyforma agy. Amit teszünk, gondolunk, mondunk és érzünk, mind befolyásolja legnemesebb szervünk fejlődését, a fejlődés újabb változásokat generál, egészen addig, amíg az akció és reakció láncolata már túl bonyolult ahhoz, hogy felgöngyölítsük vagy visszacsináljuk. Az agyunk tulajdonképpen önmagát építi fel. Nemcsak az adott személy egyedi szükségleteit és funkcióit szolgálja, hanem az illető egyedi tapasztalatai is formálják.
10. Az emberi test nagyobb, mint amilyennek látszik. A tudományban és a technológiában történt haladás megmutatta, hogy testünk tulajdonképpen önmagában egy világegyetem. Mindnyájan durván száztrillió sejtből állunk, és mindegyik sejtben durván ugyanannyi atom található. Az nagyon sok különálló komponens. Csak az agyunkban százmilliárd agysejt van, plusz-mínusz pár milliárd. Többnyire mégsem érezzük a fizikai énünk szinte végtelen természetét. Úgy egyszerûsítjük a dolgot, hogy nagyobb blokkokban gondolunk magunkra. Kar, láb, lábfej, kéz, törzs, fej. Hús, csont. Matt Haig