Annyira fáj, hogy nem lehet a kezed a kezemen örökké, A szíved a szívemen, a nyom, ami elkísér, mielőtt mennél. Annyira fáj, hogy nem lehet az időt megfogni, ha kérem, Bármire képes lennék érted, ha fordul az érem.

Kapcsolódó idézetek

1. Énnekem már nem fáj semmi, És örömet semmi nem ád. Csak emléked fáj még... oh hogy Örökké emlékezem rád! Vajda János
2. Nem tudom szavakba foglalni érzéseimet, hogy ma reggel nem búcsúzhatok el tőled, akit oly nagyon imádok. Ha eszembe jut, hogy többé nem láthatlak, a szívem megtelik fájdalommal. (...) Összetörik a szívem a gondolatra, hogy olyan messzire mész. Mindig annyira kedves voltál hozzám, és sohasem sértetted meg az érzéseimet... és rettenetesen fogsz hiányozni. De őszintén hiszem és remélem, hogy boldog leszel és sikeres, akárhova vezessen is sorsod. Lucy Maud Montgomery
3. Ezer év van mögöttem, húz a szívem, de ezer év kevés nekem, zsebre teszem. Örök élet lehetnék ne legyen határ! Annyi mindent szeretnék, de jár, ami jár...
4. Emlékezz, mennyire szerettél, Mennyire fájt, mikor elmentél. Nézz rám, fogd meg a kezem, Szorítsd meg bátran, míg lehunyom szemem. Children of Distance
5. Annyira fáj, hogy nem törődsz velem, amennyire én szeretném, annyira fáj, hogy szeretlek, és ezt nem érzem már kölcsönösnek. Tudom, hogy csak akkor látlak újra, ha én elmegyek hozzád, és téged ez cseppet sem zavar, mint ahogy azt sem veszed észre, mennyi fájdalmat okozol közönyöddel nekem. De nem tudok túllépni rajtad, míg meg nem kaplak a tested és lelked teljes egészében, hogy te is azt érezd, amit én, hogy neked is fájjon minden egyes pillanat, amit nem velem töltesz, hogy fájjon minden egyes szívverésed, amikor rám gondolsz, hogy érezd, milyen, amikor szeretünk valakit. Nem vagy kőből, csupán kell valaki, aki megszelídít. Én vállalom ezt a szerepet, és ha sikeres leszek, akkor vagy örökké együtt élünk, vagy eldoblak, mert ezt is megérdemelnéd. De most még az a szerepem, hogy megszerezzelek, úgy, ahogy te tetted velem. Margaret Mitchell
6. Nem kérhetem a telet, hogy meghagyjon egy rózsabokrot, Nem kérhetek egy szilfát, hogy körtét teremjen, Nem kérhetem az örökkévalót egy halandótól, És ezer gyöngyöt csináljon, mielőtt mocskos lesz. Ó, szerelmem, nagyon fáj, Hogy többé már nem hiszel az ígéreteimnek.
7. Síromig szeretlek én, azontúl mindörökké, Kérlek higgy nekem, te vagy az életem, Ha nem leszel az enyém, hidd el, meghalok én, Érzem, tudod, érzem.
8. Megfájdult a szívem a nagy bánatba, Hogy szeretlek, nem tehetek én róla. Bár bírnálak, bár tudnálak felejtni, Ne tudnálak oly igazán szeretni!
9. Hiába szeretek, Hiába szeretett, Sohasem gyógyul a seb. Jöhet új szerelem, Ugyanazt keresem, Valahogy semmi se szebb, Mint az a pillanat, Amikor megragadt Szívem a szíved falán.
10. Hosszú az út, míg a kezem a kezedhez ér, Szeretni valakit valamiér`... Ne tudja senki, ne értse senki, hogy mér` Szeretni valakit valamiér`... Ezer életen és ezer bajon át Szeretni valakit valamiér`... Akkor is, hogyha nem lehet, hogyha fáj, Szeretni valakit valamiér`... Republic