Anyák napi mûsor lesz az óvodában. Sorba állunk szépen ünneplő ruhában. Szavalunk sok verset most jönnek a dalok, felkészültünk mi is, akárcsak a nagyok! Édesanyát látom, ott ül a sor szélén, mosolyogva tapsol mûsorunknak végén. Kicsordul a könnye, elszorul a torka, tudom, mire gondol, pedig nem is mondja. Arra gondol, érzem, milyen ügyes voltam, életébe mennyi boldogságot hoztam! Nem szólok egy szót sem, átölelem inkább, így kívánok némán boldog anyák napját!

Kapcsolódó idézetek

1. Anyák napján szóljon a dal, és legyen bennünk hála, mert anyuka nélkül nem jöhettünk volna e szép világra. Anya csak egy van - szól a mondás, és szomorú, akinek egy sincs, Hát köszöntsünk minden anyukát, a szeretet a legnagyobb kincs. Halász Judit
2. Olyan meleg, olyan puha, jó az öledben, anyuka. Átölellek, hozzád bújok, a füledbe titkot súgok, hogy szeretlek Édesanyám, ölelj, vigyázz sokáig rám. Juhász Magda
3. Az anyák olyanok, hogy maminak szólítjuk őket, meleg a nyakuk meg a válluk, ahová a fejünket fúrjuk, és jó szaguk van. Az anyák mindig (mindenkor, bármikor etc.) velünk foglalatoskodnak, állandóan rajtunk tartják a szemüket, és ettől láthatóan boldogok. Boldogok. A szemük színe olyan, mintha az ég be volna borulva, de mégis ragyogna a Nap. Nevetős szemük mélyén - később - meglátjuk a szomorúságot is, az állandó, kiapadhatatlan és eltörülhetetlen fájdalmat, amelyről nem tudjuk, mire vonatkozik, hacsak nem magára a nevetésre. Enni adnak, inni adnak, puszit adnak. (...) Vagy arra ébredünk, hogy ülnek az ágyunk szélén, és fogják a kezünket. Vagy pihekönnyû tenyerüket a mellkasunkhoz tartják, a szívverésünkön, és így ébredünk. Akárhogy is, amikor kinyitjuk a szemünket, az ő arcuk tölti be az egész látható teret. A világot. Később lesz egy rövid szakasz, amikor nem szeretjük (a falnak megyünk tőle), ha hozzánk érnek. Nem kell ezt kimondanunk, tudni fogják, érezni, és megtorpannak az ajtóban, ezt még mi nem látjuk, és azt sem, hogy onnét hosszan és kedvtelve kémlelnek minket, (...) mi még az álmok ködében úszunk, amikor puhán, aranylón, mintha angyalhangot hallanánk, valami gyönyörûségeset, puhán, suhogva, igen, a nevünket, egy angyal rebegi el a nevünket, az első nyújtózkodást megelőző rebbenésünkre az anyák is rebbennek, elrebbennek, vissza abba az életükbe, amelybe nincs belátásunk, árnyékos vidék, és amely igazán sosem érdekelt bennünket, halljuk a nevünket az égből. Esterházy Péter
4. Édesanyám, édesanyám, olyan jó, hogy figyelsz reám, olyan jó, hogy itt vagy velem, olyan jó, hogy fogod kezem. Juhász Magda
5. Örülök e nagy napnak, mint a növények a szép időnek, mert ez üdíti azokat, mint engemet kedves anyámnak nevenapja. - Lehet-e a gyermeknek nagyobb szivbeli öröme, mintha az élet fokozatain át kedves szülőink egészségét az idő viszontagságai ellen megóva látja?
6. Lehet, hogy míg én az íróasztalnál ülök, Anyám otthon csuklani kezd. És akkor elmosolyodik, ránéz a fényképeimre, bólint feléjük, és azt suttogja maga elé: "Tudom, fiam, tudom, hogy gondolsz rám." Erich Kästner
7. Éjjel eldöntöttem, írok egy hálalistát. Minden nap. És megosztom veled. Most éjjel ezeket írtam fel: Hálás vagyok a mosolyodért, amivel megajándékozol, nap, mint nap. Hálás vagyok, mert csodálatos anya vagy. Sőt, nagyszerû anya! Hogy így szereted a gyermekeinket és minden erőddel arra törekszel, hogy boldog felnőttek legyenek. Hálás vagyok a rengeteg támogatásért, amit tőled kaptam és kapok. Az ölelésekért, a sok boldog percért, amit velem töltesz. Hálás vagyok a gondoskodásodért, a tiszta ruháért, a finom ételekért, amiket főzöl nekünk. Hálás vagyok, hogy mindig meghallgatsz. Bucsi Mariann
8. Az élet üde szellője lengedez kedélyem egén, s az öröm fogja el az egész valómat, mert kedves anyám születés-napjára virradtunk. Azt, a miért sóvárogtam, hogy kedves anyám születése napját egészségben érje el - megadta az ég. Én tehát a hála adóját akarom némileg leróni e nagy napon, midőn azon óhajtáso­mat fejezem ki, hogy a jó isten a végtelenig terjeszsze ki drága életét, s azt a boldogság fátyolával vonja be.
9. Édesapám, édesapám, Az Isten megáldjon! A nyomodban mindig öröm, Mindig mosoly járjon. Benedek Elek
10. Azt akarom, hogy az arcomba essen az eső, s hogy rámosolyoghassak minden férfira, aki tetszik, és el akarom fogadni az összes kávét, amire meghívnak. Meg kell csókolnom az anyámat, meg kell mondanom neki, hogy szeretem, ki akarom sírni magam az ölében - hogy végre ne szégyelljem kimutatni az érzelmeimet, amelyek mindig is léteztek, bár magamnak sem mertem bevallani. Paulo Coelho