Apám nem szerette a sírást. Úgy gondolta, az ember sohasem másokért sír, mindig saját magáért.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem fontos a sírás. Nem hoz vissza senkit, nem okoz boldogságot, nem teszi jóvá a rosszat, csak vörös lesz tőle az ember szeme.
2. Az emberek végül mindig csak maguk miatt ejtenek könnyeket. Még ha úgy is tûnik, hogy valaki más miatt sírnak, valójában csak azért sírnak, mert képzeletben megtapasztalják a másik fájdalmát.
3. Akinek a nyakát soha nem ölelte át kisgyermeki kéz, akinek sohse mondta gyermeki ajk: apám; aki soha nem remegett a halál árnyékában egy gyermekért, aki soha nem borult lelkében Isten elé a gyermek megmaradásáért hálából, az olyan ember töredéket kapott az érzések világából. Gárdonyi Géza
4. Én nem viselem el, ha egy férfi sír, nem azért, mert nem szabadna sírniok, hanem mert ha mégis sírnak, az olyan, mintha vége lenne a világnak.
5. Mindig azt hittem, sírva nézek majd vissza ránk, aztán nevetek, de azt soha nem gondoltam, hogy nevetve nézek vissza, aztán sírok. Ralph Waldo Emerson
6. Korán megtanulta, hogy a sírás nem vezet semmire. Azt is megtanulta, hogy ha bárkinek felkeltette az érdeklődését az élete, és az illető úgymond elkezdett odafigyelni rá, annak sosem lett jó vége. Stieg Larsson
7. Egy apának nem szabadna a fiát temetnie; az emberi szív nem bír el ekkora fájdalmat.
8. Ez a jó abban, ha az ember nem sír. A sírás olyan, mint a pisálás; minden kijön. Stephen King
9. Az Anyám dolga, hogy ne sírjon, ha nagyon félt, akkor behívjon. Az Apám dolga, ha ajtót nyit, ne úgy köszöntsön, mint akárkit. Ismerős Arcok
10. Apám semmit sem kért tőlem, amit ne tudtam volna megtenni. De semmit sem tett meg, amit én is meg tudtam tenni magamért. Kötelességem volt boldogulni.