Ugrás a tartalomra
Apró nemzeteknél nagyon gyakori az a reakció, amikor a féltékenység előbb-utóbb megfojtja a géniuszt. A magyar mûvészhistóriákban igen gyakori, hogy sárba tiporják a tehetséget. Talán azért, mert egy tízmilliós nemzet esetében kisebb az érvényesülési lehetőség, mint egy többszázmilliós népnél. Ámbár az is lehet, hogy a történelmünk is belejátszik ebbe a szomorú ismétlődésbe. A magyarság balsorsú, folyamatosan a vesztes oldalra kerülő kompország történelme.
Kapcsolódó idézetek
-
A magyar a félbehagyások népe. Szándéka mindig sokirányú: mindet megvalósítani lehetetlenség volna. Éppen ezért megkezdett dolgait általában félbehagyja. Aki félbehagy valamit, az lemond a teljesség igényéről. Aki pedig nem törekszik a teljességre, az előbb-utóbb kiábrándult lesz. Legtöbb kiábrándulásunk nem a tehetetlenségünkből, hanem nagyravágyásunkból fakad. Talán ezért van az, hogy nálunk a fegyverek közt énekelnek, a békében többnyire hallgatnak a múzsák.
Fazekas István
-
Nincs ország, ahol több lenne a tehetség, mint éppen magyar földön, de egyúttal nincs ország, ahol a tehetség nehezebben tudna teljes kifejlődéshez jutni, mint éppen miközöttünk. Az idegen nemzetek négyzetre emelik kiválóságaikat, mi, magyarok gyököt igyekszünk belőlük vonni.
Klebelsberg Kuno
-
A magyar színész senki másra nem számíthat, csak arra, hogy tetszik a népnek. A nép pedig nagy átlagban rossz ízlésû, és bár ez sajnálatos, bizonyos színészek számára néha még szerencse is.
Verebes István
-
Vannak dolgok az ég alatt, amelyek ennek az országnak egyszerûen nem mennek. Amíg például a magyarok - közhelyszerûen szólva - általában hagyományosan jók a matematikában, a költészetben és a vízilabdában, addig akad néhány dolog, amelyekben - hogy őszinték legyünk - valósággal csapnivalók. A legrosszabb az, hogy ez utóbbiakról ők maguk nem is gondolják, hogy mennyire rosszul megy nekik. A politikacsinálásban például a magyarok évszázadok óta látványosan pocsékul teljesítenek.
-
Kis hazánkban napról-napra viccesebb az élet,
A történelem minősít országot és népet.
Pénz talán még akad, csak sütnivaló nincsen,
Aki tudott valamit, már elmenekült innen.
-
Azért kedvelik annyira az emberek a "tehetség" szót, mert, amint a boldogtalanok szeretik a sorsot és a körülményeket okolni, úgy a sikertelenség nevezhető tehetséghiánynak, mások irigylésre méltó sikeressége pedig a tőlük független tehetséggel magyarázható. Könnyebb beismerni, hogy sajnos nem vagyunk tehetségesek - erről szüleink tehetnek -, mint bevallani, hogy igazság szerint mindig is lusták voltunk küzdeni.
Szendi Gábor
-
Vannak, akik az eredeti népszokások eltûnését siratják, s van is abban valami szomorító, épp úgy, mint abban, hogy a gyermek ártatlan játékait nem folytatja férfikorában, de azért a kedves gyermeknek mégis derék férfivá kell válni, s mi is csak azt kívánhatjuk, hogy mûvelt nemzet legyünk, nem pedig etnográfiai kuriozitás.
Eötvös Loránd
-
A magyarnak általában csak tengernyi baja van. Múlt, jövendő, egyre megy. A mi szívünk végeredményben mindenért sajog.
Hatala Csenge
-
Ezeréves írott történelmünk sorozatos vereségek átvészelésének iszonyúan egyszerû históriája. Mindig van egy tatárjárás, de valahogy túléljük. A magyar népnek (...) nemzeti vallása a történelem: a megpróbáltatások mindent kibíró elviselésének a történelme. Fejünk zúg a sorscsapásoktól, de szívünk csordultig van a büszkeséggel, hogy mégse pusztult ki nemzetünk.
Stephen Vizinczey
-
A nagy teljesítményhez vezető úton a későn érő mûvész a bukott mûvészre emlékeztet. A későn érő tehetség az érése folyamata során újra meg újra felülbírálja alkotását, elkeseredik és irányt vált, s hónapszám vagy akár évek hosszú során át egymás után cafatokra tépi az elkészült kéziratot vagy festett vásznakat; vagy ha kiad valamit a kezéből, az olyan, mintha soha be nem érő mûvész alkotta volna. Az "ifjú titánnak" ezzel szemben a kezdetektől megnyilvánul teljes zsenialitása. (...) Ha bármely területen későn érő zsenit fedeznénk fel, gondoljunk arra, hány hozzá hasonló mûvész hagyta abba a festést, mert idő előtt ítélték meg a mûvészetét! De el kell fogadnunk azt is, hogy ez ellen nemigen tehetünk semmit: honnan tudhatnánk, vajon melyik sikertelenséggel küszködő mûvészben lappang a később megnyilvánuló zsenialitás?
Malcolm Gladwell