Ugrás a tartalomra
Arcok, virágok, csillagok - egytől egyig a fonnyadás jelképei, minden lehetséges sírhalmok leendő fejfái!
Kapcsolódó idézetek
-
"Nyugalom, egy jól megválasztott halállal
bármely köznap emblematikussá tehető"
- biccent felém hívogatólag
háromszázhatvanöt fejével a temető.
Birtalan Balázs
-
Õszi virágok fonnyadása,
elállíthatatlan eső.
Így távozik a természetből az élet.
-
Sajnos, a természet alkotta arcok nem sokáig gyönyörködtetnek bennünket a szépségükkel. A gond, a szomorúság, az éhezés éppúgy eltorzítják az arcvonásokat, mint a szíveket. Csak ha elszunnyadtak ezek a szenvedélyek, és örökre elvesztették hatalmukat, csak akkor vonulnak el ezek a gondterhes felhők. Általános jelenség, hogy a halott arcvonásai minden merevségük ellenére is felveszik a szendergő gyermek rég elfelejtett kifejezését. Oly nyugodt, békés néha egy-egy halott arc, hogy azok, akik az elhunytat boldog gyermekkorában ismerték, áhítattal térdelnek le a koporsó mellé, és a halottat már itt a földön angyalnak látják.
Charles Dickens
-
Minden út ugyanoda vezet, a sorsunkat nem kerülhetjük el, de az utak különbözőek, lehetnek szépek is, borzalmasak is, szegélyezhetik virágok is, holtak csontjai is.
Mohamed Mbougar Sarr
-
Minden kornak megvan a maga rügyezése, virágzása, hervadása. Az ember többször virágzik és hervad életében. Az ember, elmélkedett, közelebb áll a fákhoz, amelyek újra meg újra megismétlik a virágzás és a termés időszakát, mint bármi máshoz. Ez reménységre jogosít. Mindig.
Eduard Petiska
-
Éljen a hon!
Éljetek magyarok!
Már én a sírba porladok,
ti mint pálmafák,
virágozzatok.
-
Szemétdomb, szemétdomb, a hervadó virág
hirdeti, hogy véget ér a rothadó világ.
Illés
-
Gyászunk lépcsőfokai: a tagadás, a düh, a félelem, a bûntudat, a depresszió, az elfogadás. És az első magok a sírhantokon.
-
Évszázadok jönnek és mennek, birodalmak emelkednek és omlanak össze, a tolerancia és a barátságos érzület korszakai váltakoznak a véres erőszak, a háború és a különféle ideológiák ürügyén elkövetett tömeggyilkosságok korszakaival. A denevérek, a bogarak, a kövek, a fák és az emberek nyomorúságos és szánandó imádságaikkal mind ennek az örök körforgásnak a részei.
Georg Klein
-
Állunk a fényes sírok körül
- levelekre lebbenő árnyak -
s pár percre megint
világosabb lesz
halottaink
örök éje.