Az a fantasztikus a vízcseppekben, hogy mindig a legkisebb ellenállás felé haladnak. Az emberek éppen az ellenkezőjét teszik.

Kapcsolódó idézetek

1. Először minden ember csak vízcsepp (...) a folyóban, azután apró kavics lesz belőle, majd nagyobb és egyre nagyobb, végül elég naggyá válik, hogy bármely áradásnak ellenálljon. Gaál Viktor
2. Az emberek természetes módon ellenállnak a változásnak.
3. A Vízcsepp minden élet, minden új keletkezését jelképezi. A vízben alakulnak ki az első bonyolult kötések, azokból szerveződnek meg az első sejtek, minden abból keletkezik. Nézzen meg mikroszkópban egy vízcseppet, s egy egész univerzumot fog látni. És még valamit megpillanthat, ami a mi veszekedő, protekcionista struktúrákba széthulló világtársadalmunkból szemlátomást hiányzik: az átláthatóságot. Frank Schätzing
4. Vízcseppek vagyunk, jelentéktelen szürke kis parányok mind, mindannyian. Néha fent vagyunk, néha lesüllyedünk. Tenger az élet. Mindannyian keresünk mindig, keresünk egy másik vízcseppet a nagy, szörnyû óceánban. Néha megtaláljuk. Összesimulunk egy pillanatra, aztán jön egy hullám és felkap, vagy leránt a mélybe, és mi keresünk, keresünk újra tovább. Wass Albert
5. Mindig csodáltam az esőcseppeket. Csodálom, hogy mindig lefelé esnek, megbotlanak saját lábukban, elfelejtenek ejtőernyőt venni, és csak úgy leugranak az égből a bizonytalan cél felé. Ez olyan, mint amikor az ember kiüríti a zsebeit a földre, és nem igazán érdekli, hova esnek a tárgyak, mintha nem érdekelné, hogy az esőcseppek szétloccsannak, ha földet érnek, hogy ami a padlóra esik, széthullik, hogy az emberek átkozzák a napot, amikor a cseppek kopogni mernek az ajtóikon. Esőcsepp vagyok.
6. Az emberek ellenállóak. (...) Mindegy, mi történt, ők küzdenek tovább. Jennifer L. Armentrout
7. Elszomorít, hogy az emberek mindig a kisebb ellenállás felé mennek, ahelyett, hogy valami magasabb szintû dologra törekednének.
8. A tengernek minden vízcseppben szeme van. Kätlin Kaldmaa
9. A folyamok is úgy mennek, ahogy mennek, és nem úgy, amint az emberek szabályozzák őket. Mikszáth Kálmán
10. A látóhatár állandóan távolodik attól, aki az ellenkező irányba tart.