Az a fő, hogy elhatározza magát az ember. Ha sokáig töpreng, tétovázik az ember, ha csak fecseg, fecseg, meg az ideált, az igazi szerelmet várja, akkor bizony sohasem nősül meg.

Kapcsolódó idézetek

1. Senki sem úgy megy férjhez, hogy ha nem sikerül, na bumm, legfeljebb elválunk. De az ember addig vesz részt bármilyen párkapcsolatban, amíg az mindkettőjüknek jó, mindkettőjüknek örömet, boldogságot jelent. Aztán amikor valamiért megbicsaklik a kapcsolat, akkor szenved még néhány évig, amíg megerősödik benne a felismerés, hogy nem szeretné már folytatni. Ez nem egyszerû folyamat, sok fájdalommal és bánattal jár. Mégis meg kell hozni a döntést, ha már nem méltó önmagunkhoz képest az együttélés. Bánsági Ildikó
2. Én sose fogok férjhez menni. (...) Nem hiszem, hogy egy ember képes arra, hogy döntsön az egész életéről. Honnan tudja, hogy jól döntött? Hogy nem fogja később megbánni? Hogy valóban az az ember kell neki egyedül? Lehet ilyet kijelenteni mindjárt az elején? Istók Anna
3. Az ember akármilyen típusú nő, még ha nagyon sokféle is, alapjában mégiscsak mindig nő marad, vagyis sosem érhet fel egészen a férfival. Taffy Brodesser-Akner
4. A házasság tudomány. Az ember nem házasodhat, mielőtt egy asszonyt föl nem boncolt volna. Móra Ferenc
5. Neked meg kellett nősülnöd. (...) Ez annak a rendje, módja. Van, aki megnősül, van, aki nem. Én már akkor megtettem, amikor még sokkal fiatalabb voltam nálad. Nem is kárhoztatlak érte. Nem tehetsz róla, hogy éppen olyan házasuló fajtájú vagy, mint én. Ez egész természetes dolog, olyan, mint a vadorzás vagy az ivás, vagy mint a kavargás a gyomorban. Az ember nem segíthet rajta, ez az egész. De hogy mire jó, és egyáltalán jó-e valamire, azt nem nagyon látom. Minél forróbb eleinte, annál hamarabb kihûl, de előbb-utóbb minden esetben mindenki ráun. Herbert George Wells
6. A legtöbb ember házasélete befejezetlen mondatból áll. Ebből lesz aztán a befejezetlen házasélet. Hiszen azért nősülünk meg, hogy hallgatóságot szerezzünk magunknak; mert nem érzünk erőt hozzá, hogy a hallgatóságot esetenként megszerezzük. De a kényelmes megoldások utólag mindig csalódást okoznak. Aszlányi Károly
7. Az emberek, azt hiszem, ott rontják el, hogy akkor házasodnak össze, amikor még tombol a szerelem közöttük, és nem értik, hogy onnan miért vezet lefelé az út. Egy kapcsolat, házasság sok munkával, belefektetett energiával jár, nem mûködik magától. Azt hiszem, a szenvedély, a tûz szinten tartása fontos, és az, hogy a másik irányába még évek múltán is érdeklődő maradj.
8. A házasság akkor ér véget, amikor a házasságkötő felek egyenrangúsága megszûnik és valamelyik átveszi az irányítást. Ez az a hiba, amit sohasem szabad elkövetni. Mindenki csak magáért gondolkozhat, tervezhet, szervezhet. Minden egyébből baj és veszekedés lesz. Vagy rabszolgaság.
9. Amikor az ember már tényleg megházasodott, kielégült ez a szükséglete, csak akkor gondolkodhat el azon, hogy tényleg meg akart-e házasodni, vagy nem. Csak az a baj, mire rájön, hogy megkaphatja a szerelmet, már meg is házasodott, és annak a visszacsinálásához már rengeteg kegyetlenségre meg adminisztrációra van szükség, pusztán azért, mert nem tudta, hogy ha majd meglesz, nem is kell neki. Taffy Brodesser-Akner
10. Képtelenség igazán kiszeretni valakiből. (...) Azt hiszem, hogy ha szerelmes lesz az ember, igazán szerelmes, akkor az egy életre szól. Minden más csak élmény és illúzió.