Ugrás a tartalomra
Az ármányos elefánt
nem igaz, hogy sose bánt.
Csalogat: - Ülj ormányomra! -
S ha ráülnél, porrá nyomna.
Kapcsolódó idézetek
-
Megöl a disznófejû Nagyúr,
Éreztem, megöl, ha hagyom,
Vigyorgott rám és ült meredten:
Az aranyon ült, az aranyon,
Éreztem, megöl, ha hagyom.
Ady Endre
-
Kedvem lett volna nevetni. Szerettem volna azt mondani: ó, te nagy szamár, gyere üljünk ide a töltés oldalába, hajtsd szépen ölembe a fejed, és mondd el a bánatodat. Neked talán nagyobb terhet kell cipelned, mint nekem.
Berkesi András
-
Ül az ifjú Ármányka az Ármányok Boltjában, és szövi az ármányt. - Hatalmas ármányt szövök - gondolja -, lesz benne minden: utazás, bûnbánat, zseblámpa, félmosoly, italok, levelek, lépcsők, folyosók - gyönyörû szép lesz! Jön az öreg Ármány, ránéz a színes ábrákra, megcsóválja a fejét: - Csak egyszerûen, fiacskám! Csak egyszerûen!
Mosonyi Aliz
-
Ha mérges vagy rám, ne mosolyogj! Ha nem beszélsz velem, nem tudok bocsánatot kérni.
-
Nincs szomorúbb jelenség, mint az elefánt, amely barátságos indiai őserdők helyett kietlen európai varietékben keresi meg a kenyerét. Nincs szánalmasabb és megszégyenítőbb, mint a lelkibeteg, szelíd vadállat, amint kétlábra áll a porondon és kínos erőlködéssel, beléjevert fegyelemmel utánoz esetlen emberi mozdulatokat.
Bálint György
-
Nem szégyelled magadat?
Nem pirul az orcád?
Elmész innen a fenébe,
bújj a bagoly fenekébe,
a hét meg a nyolcát!
Varró Dániel
-
Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg,
Csillag-sorsomba ne véljen fonódni
S mindegy, mi nyel el, ár, avagy salak:
Általam vagy, mert meg én láttalak
S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.
Ady Endre
-
Nem kell önsajnálatba csúszni, azon rágódni, hogy mi történt, kivel történt, hogyan történt és miért. Mindig is úgy gondoltam, hogy ha az ember csak ül, és rágódik ezen, akkor előbb-utóbb becsavarodik.
Adam Makos
-
Azt akarom, hogy merjetek gorombák lenni, ha valakit aljasnak találtok! Merjetek ellentmondani! Merjetek felhördülni! Azt akarom, ne törődjetek udvariassággal, ha az igazatokról van szó! Szeretném, ha megreccsenne kissé a padló, ahogyan megálltok, s ha elsápadna az arca annak, kire ráhörkentek!
Szilvási Lajos
-
- A szerelem nem csinál bolondot az emberből.
- De nem szeretett viszont.
- Ebbe sem bolondul bele az ember.
- Akkor azt mondd meg (...), meddig fáj még?
- Néha örökké.
Mitch Albom