Ugrás a tartalomra
Az az ember, aki születésétől fogva megkötözött lábakkal él, de azért megtanul járni úgy-ahogy, meglehet, hogy ügyességét a lábait béklyóba verő, izomerejét kiszívó köteleknek fogja tulajdonítani.
Kapcsolódó idézetek
-
Az embernek nem csak lábai, hanem szárnyai is vannak, és amíg nem nyitja ki, és nem tanul meg nem csak járni, de repülni is, addig csak fél ember.
Müller Péter
-
A járókelő olyan ember, aki jár, orra bukik, s felkel. És újra elölről. E kifejezésbe belefér az emberi sors.
Vavyan Fable
-
Születésünkkor különböző hosszúságú mászóköteleket kapunk. Nagyon eltérő készségekkel a megmászásukhoz. Az a dolgunk életünk során, hogy ki-ki felmásszon a maga kötelére. Sokszor! Azért kell többek között lejönnünk, mert a földdel kapcsolatban kell maradnunk.
-
Sokszor megesik éppen rendkívüli tehetséggel megáldott embereknél, hogy valami betegség hatása alatt hirtelen óriási erővel nekilendülnek, és hosszú napok életerejét emésztik fel pillanatok alatt, hogy aztán megint hosszú napokig vagy még tovább ernyedten heverjenek.
Nathaniel Hawthorne
-
Az ember élete szüntelen kötéltánc a kísértések szakadéka felett, és nagyon mélyre zuhanhat, aki félrelép.
-
Néha ki kell próbálni kötélen táncolni, új dolgokat próbálni, különben sose tudja meg, miről marad le.
-
Bátran halad az ember élte ösvényén, de elején ne botoljon, mert megütvén lábát, egyszersmind bátorságát is elveszti. Későbbi botlások lábát ha sértik, bátorságát nem veszik el.
Eötvös József
-
Ha az ember eltöri a lábát, az megváltoztathatatlan tény, amint erre maga is nyomban rájön, ha megpróbál ráállni. De hogy mit gondol róla, az rajta áll. Tekintheti szörnyû balesetnek, ami kikészíti, mivel csak arra tud gondolni, hogy le kell mondania a kocogásról, a kerékpározásról és még annyi minden másról, de nézhet rá úgy is, hogy váratlan lehetőséget kapott, hogy bepótolja régi elmaradásait, mondjuk, elolvasson végre pár régóta esedékes könyvet.
-
Nem számít, milyen jól tanulsz meg járni, előbb-utóbb biztosan megbotlasz. Néha időben megkapaszkodsz, máskor pedig elesel. Néha még meg is sérülhetsz. Tény, hogy attól a naptól kezdve, hogy megtetted az első lépést, sok százszor elestél - és mégsem adtad fel soha, egyetlen pillanatban sem a járást! Mindig összeszedted magad, tanultál a kellemetlen élményből és mentél tovább.
Russ Harris
-
Ilyen a gyengeség. Ugyanolyan, mint az örökletes betegség. Bármennyire ismeri is az ember, önmaga nem tud tenni ellene semmit. Még egy ütemet sem tud kihagyni, csak egyre jobban hanyatlik.
Murakami Haruki