Az ébredés majdnem olyan, mint a születés. Emlékek nélkül bukkansz elő, aztán pislogva, ásítozva összeszeded múltad darabjait, megpróbálod a szilánkokat időrendbe helyezni, felvértezve magad a jelen ellen.

Kapcsolódó idézetek

1. Van egy röpke pillanat, amikor felébredsz reggel, és még nincsenek emlékeid. A boldog üresség. Az áldásos vakfolt. De nem tart soká. És hirtelen eszedbe jut, hogy ki vagy, és mi az, amit el akarsz felejteni.
2. El tudja képzelni (...), milyen érzés úgy ébredni, hogy nem emlékszik semmire? Mintha üres lapokból állna a múltam, és másokat kell megkérnem, hogy írjanak rá! Nora Roberts
3. Halottnak lenni voltaképpen nem olyan, mint az elalvás. Inkább olyan, mint a fölébredés. Terry Pratchett
4. Nincs rosszabb, mint sötétben ébredni. Olyan érzés, mint amikor mindent az égvilágon elölről kell kezdeni. Az ébredés első pillanataiban mintha másnak az életét élném. Jó sokáig tart, míg visszazökkenek a kerékvágásba. Murakami Haruki
5. Tudatára ébredni a jelennek annyi, mint tudatára ébredni az elmúlásnak, mert a jelen minden pillanatban elmúlik. Jean-Louis Barrault
6. Az ember úgy érzi, minden rendben, minden halad a maga normális útján, aztán a valóság mint egy pörölycsapás hasít beléd, és szilánkokra töri a bensőd, péppé zúzza a világodat. Semmi sem normális többé. Minden mindörökre megváltozott. És ez nem álom. Élsz, ébren vagy, és most az a feladatod, hogy ismét összerakd a szilánkokat egy egésszé.
7. Egyszer csak felbukkan valaki, és olyasmit mûvel veled, amit korábban már sokszor elszenvedtél. És bár nem érzel semmit az illető iránt, ugyanazt a reakciót indítja be benned, mint a régi élmények. Oravecz Nóra
8. Néha észre sem veszed, hogy valami megváltozott, azt hiszed, hogy te te vagy, és az életed nem változik. De egy nap felébredsz, körülnézel és már semmi sem ismerős, egyáltalán semmi.
9. A múlt olyan, mint egy törött tükör kirakósa: megvágod magad, ahogy megpróbálod a darabjait összeilleszteni. A tükörkép eltorzul, és te vele változol.
10. Tudatára ébredni önnön halandóságodnak egyet jelent az iszonyat kezdetével; elfogadni halandóságod megváltoztathatatlanságát, egyet jelent az iszonyat végével. Frank Herbert