Az egyik legvégső fék a saját genetika: aki túl mohó és túl sokat vesz el, anélkül, hogy adna, az önmagát fosztja meg saját élete alapjától, és kihal.

Kapcsolódó idézetek

1. Az embernek sokszor meg kell halnia önmagában, hogy tovább bírja az életet. Tormay Cécile
2. A genetikád tölti meg a puskát. Az életmódod húzza meg a ravaszt. Mehmet Oz
3. Aki kíméli magát, a gyengeségbe hal bele.
4. Az ember élhet úgy, hogy másnak adja ki magát, mint ami. Ha túl sokáig élsz úgy, egyik nap nem találod meg önmagad.
5. A genetika megtölti a fegyvert, de az életmód húzza meg a ravaszt. Meskó Bertalan
6. Ha az emberiség meg akar maradni, fel kell adja ezt az önpusztító túlfogyasztást. A termelés jelentős része tök fölösleges, ugyanis nem igényeket, hanem vágyakat elégít ki. Csányi Vilmos
7. Az élet olykor ad egy esélyt (...), de ha az ember túl gyáva vagy határozatlan, és nem ragadja meg ezt az esélyt, az élet visszaveszi a kártyáit. Michel Houellebecq
8. Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, akkor rádöbben, hogy a pénzt nem lehet megenni.
9. Az élet fura ajándék. Először túlbecsüljük, azt hisszük, örökké élni fogunk. Aztán alábecsüljük: rongyos, piszkos, túl rövid, majdhogynem eldobjuk magunktól. Végül rájövünk, hogy nem is ajándékba, csak kölcsönbe kaptuk. Akkor megpróbálunk rászolgálni a kölcsönbe kapott ajándékra. Eric-Emmanuel Schmitt
10. Túl sok jó ember maga is meghal kissé, amikor elveszít valakit. Ben Sherwood