Az elektromágneses mező nem búzamező; az idő tágulása Einsteinnél nem az unalom számlájára írható; a gravitáció esetében sincs szó arról, hogy valaki taszítgat és húzogat - a hasonlóságok azonban mégis nyilvánvalóak. Az analógia: egy fogalom valamely vonatkozásának újrafelhasználása valamilyen más közegben; megőrzünk valamit a jelentéséből, valami mást pedig elvetünk, éspedig úgy, hogy az új kombináció új és hatékony tartalmat adjon. A valódi tudománynak ez a mûködési elve.

Kapcsolódó idézetek

1. Az analógiák mindig nagyon vonzóak a történelem magyarázatában, csak általában tévesek, rosszak. Az, hogy a múltban valami úgy történt, nem jelenti azt, hogy a jövőben is úgy fog történni. Egyszerûen nem így mûködik a történelem. Az analógiák mindig vonzóak, mert ismerőssé teszik az ismeretlent, de ugyanakkor elemzői vagy újságírói eszközként inkább félrevezetőek. Krekó Péter
2. Nem a tudományban hiszek, hanem a gyakorlatban, ha ez talán mulatságos is. Azt a folyamatot tekintem valódi tudománynak, amelynek eszmefuttatásai valamilyen, a gyakorlatban is megfigyelhető eredménnyel járnak. Van elméletünk az atomok szerkezetéről, az elektromos áramról, de ebből csak annyi biztos, hogy égnek a lámpák, forognak a villanymotorok, mûködnek a dinamók. A hozzájuk fûzött elmélet mese, ami folyamatosan változik. Mindig a legutolsó változatot hisszük el, mert ez éppen a legjobb, és ha egy újabb módosítással a gyakorlat is megváltoztatható, akkor a régi elméletet eldobjuk, és a módosítást tartjuk meg. Csányi Vilmos
3. A tudomány nem feltétlenül jelent tudósokat, mûszaki megoldásokat vagy a kémia, fizika és a biológia merev feliratai alatt megjelenő, változtathatatlan tények összességét; amit alapjában jelent, az az ismeretekhez való hozzáállás.
4. A tudományt sokan arrogánsnak tartják, mert képes semmivé foszlatni dédelgetett illúziókat, és gyakran ellentmondani látszik a józan paraszti észnek. Úgy ingatja meg egy-egy szilárdnak vélt elképzelésünket, ahogy egy földrengés a biztos talajba vetett hitünket. Ennek ellenére azt állítom, hogy a tudomány maga az alázat. A tudósok nem kizsigerelni akarják a természetet, hanem tisztelettudóan kikérdezik és komolyan elgondolkoznak a feleletein. Carl Sagan
5. Egy tudomány önmagában nem lehet elembertelenedett, steril vagy elidegenedett. Eredményeiben, pontosabban eredményeinek alkalmazásában azonban igen. Kulcsár Kálmán
6. Az időköz furcsa és ellentmondásokkal teljes jelenség az emberi lélek számára. Ésszerû volna feltételezni, hogy az egy helyben topogás ideje, vagyis az eseménytelen idő végtelennek rémlik. Így kellene lennie, de nincs így. Az unalmas, eseménytelen időnek egyáltalán nincs is tartama. Az érdekes dolgokkal telehintett idő, a tragédiáktól jajongó, örömöktől ujjongó idő - ez az a korszak, amely később hosszúnak tûnik fel az ember emlékezetében. Így is kell lennie. Az eseménytelenségben nincsenek oszlopok, amelyekre ki lehetne feszíteni az időtartamot. A semmitől a semmiig egyáltalán nincs idő. John Steinbeck
7. Az egyik napon meg vagyok róla győződve, hogy létezik egy bizonyos típusú szimmetria, amelyben mindenki hisz, másnap viszont igyekszem rájönni annak következményeire, hogy mégsem létezik, és akkor engemet kivéve mindenki bolond. De jó tudósoknál megvan az a szokatlan dolog, hogy ha bármit csinálnak is, mialatt azt végzik, ők sosem olyan biztosak önmagukban, mint amilyenek mások szoktak lenni. Õk tudnak folyamatos kételyben élni, azt gondolva, hogy "lehet, hogy ez így van", mialatt azon dolgoznak, és egész idő alatt tudják, hogy "lehet, hogy ez így van". Sok ember ezt nehezen viseli el; azt gondolják, ez közönyt vagy ridegséget jelent. Ez nem ridegség! Ez sokkal mélyebb és melegebb megértést jelez, és azt jelenti, hogy az ember áshat olyan helyen, ahol ideiglenesen meg van győződve arról, hogy ott megtalálja a keresett feleletet, és amikor valaki arra jár és azt mondja: "Látta már, hogy odaát mi jött elő?", akkor felnéz, és azt mondja: "A mindenit! Rossz helyen ások!" És ilyen eset mindig előfordul. Richard Feynman
8. Az, hogy én azt hiszem, hogy kis golyócskák az elektronok, és ott szaladgálnak, ezt én hihetem, de ez teljesen érdektelen. Az az érdekes, hogy ha én egy drótköteget forgatok egy mágnes sarkai között, akkor kigyullad egy kis lámpa. Hogy mi történik valójában, arról nekem lehetnek elképzeléseim, de ezek hiedelmek. Nem az a tudomány, hogy én mit mondok erről. Mondhatom, hogy angyalok szállnak ott a mágnes körül, és azok gyújtják meg a lámpát, vagy mondhatom, hogy elektronok, kis golyócskák vagy hullámok. Mindent mondhatok, a lényeg az, hogy elmondjam, hogyan lehet megismételni. A tudomány erről szól, aki többet mond, az hazudik. Csányi Vilmos
9. Az univerzum törvény szerint mûködik. Amikről fizikaórán tanultunk. Tudod, mint a mozgás törvényei, vagy az, hogy semmi sem mozog gyorsabban, mint a fény. Vagy a gravitáció. Nem történnek lehetetlen dolgok. Maga a szó is ezt jelenti.
10. Sok téves elképzelésünk van a tudományról, arról, hogy mi az, és hogyan mûködik. Az egyik ilyen elképzelés az, hogy a tudomány a tények tárháza. De ez nem így van, sőt, ez még csak nem is célja a tudománynak. A tudományos munka: folyamat. Gondolkodásmód. A tények gyûjtése mindennek csak egy kis szelete, de nem a célja. A tudomány végső célja az objektív valóság lehető legjobb megértése, vagyis bizonyítékokon alapuló megértése.