Ugrás a tartalomra
Az élet megy tovább nélkülem?! Még mit nem! Túl fontos vagyok! Örökké fogok élni! Nagyon kecsegtető az a kilátás, hogy egy bennünk élő örök szellem túléli testünk hanyatlását, így nem kell azon a lehetőségen töprengenünk, hogy létezésünk csak egy pillanatnyi csippanás a radaron.
Kapcsolódó idézetek
-
Vannak helyzetek, amiket túlélhetetlennek gondolunk egészen addig, amíg túl nem éljük őket. Valójában sokkal több szörnyûséget kibírunk, mint gondolnánk. Bármi történhet velünk, a Nap felkel másnap is, a szívünk tovább dobog, a tüdőnk levegőért sóhajt, így néha hiába szeretnénk meghalni, mégis élünk tovább.
-
A Szellem túléli a Szépséget. Ez magyarázza azt is, hogy annyi gyötrelemmel igyekszünk magunkat túlmûvelni. A létért folyó vad harcban szükségünk van valamire, ami nem mulandó, és így megtöltjük lelkünket mindenféle limlommal és adattal, abban az oktondi reményben, hogy majd ezzel álljuk meg helyünket.
Oscar Wilde
-
A halál és az élet együtt él bennünk, minden másodpercben újra és újra megharcolva az uralomért, és ha az élet veszít, a testünk cserbenhagy bennünket. De ez nem jelenti azt, hogy nyom nélkül eltûnünk. Mindenki, aki valaha ezen a világon élt, nyomot hagyott benne, és bár testét sírba viszi, tudását és szellemiségét megőrzi az utódai számára.
-
Az élet csökönyös jószág. Azt hinnéd, megöl, mégis élsz tovább. Még élvezed is. Előre kell nézni, és másokat is magunkkal vinni előre.
Shahed Yousaf
-
Én azt hiszem, a halhatatlanságot nem a halál órájában, hanem az élet folyamatában kell keresni. A halálunk utáni jövő vajmi keveset jelentene nekünk, ha nem élnénk meg a jelenben, ahogy félig-meddig öntudatlanul megéljük azt a kort is, mikor még nem léteztünk. Életünk egyetlen pillanata sem mozdulatlanná dermedt jelen, hanem jövő, jelen és múlt egymásba fonódó szövedéke. A múltról látszólag keveset tudunk, a jövőről még kevesebbet, s mégis hatnak az életünkre: így éljük meg minden pillanatban a halhatatlanságot.
Gyurkó László
-
A múltból nézve létrejöttünk esélye gyakorlatilag nulla, szédületes mázli, hogy itt lehetünk. Külön szerencse, hogy az irdatlan időfolyam jelent jelző vékonyka sávja éppen most halad a nekünk szánt időszak felett, felvillantva létezésünk lángját két végtelen halál között egy pillanatra. Kiválasztottak vagyunk, értékes az élet. Ez a valószerûtlen világ pedig rendkívül izgalmas és megismerésre vár. Ne csukjuk be szemünket hát, még ha ennek az is az ára, hogy néha pupillánkra vetül az örök elmúlás árnya.
Boldogkői Zsolt
-
Az életkornak nincs esélye arra, hogy várjon a fizikai világban. Egy emberi lény lényege az ellenállás az idővel szemben. A belső életeink örökkévalóak, melyekről elmondhatjuk, hogy a szellemünk fiatalos és életerős marad, mint amikor ifjúságunk teljes virágában voltunk.
-
Valami mindig létezni fog. Mindig lesz energia az univerzumban. Mármint, talán a testünk nem lesz itt, de mi még mindig részesei leszünk annak az új erőnek. Ki tudja? Talán jobb lesz.
-
Az élet nem ajándék, nem lehetőség, hanem egy hatalmas kicseszés. A fogantatásod pillanatától harcolnod kell, aztán betegségek és gonosz emberek nehezítik a sorsodat, de küzdesz, nehogy meghalj! Viszont egyszer úgyis véged. Akkor mi értelme van a csatáknak? Hiszen az örök életet úgysem tudod magadnak kiharcolni. Csak reménykedem abban, hogy a mennyország létezik, és a lelkünk tovább él a testünk elmúlása után is.
-
Az emberi lény - úgy látszik - csak addig boldog, amíg jövője van, s amíg e jövőre várakozhat, akár csupán a kellemes holnapról, akár a halál utáni örök életről legyen szó. Különféle okokból egyre több ember akad, aki képtelen hinni az utóbbiban. Az előbbinek viszont megvan az a hátránya, hogy ha a kellemes holnap elérkezik, nehéz valóban élvezni további, jövendő holnapok ígérete nélkül. Ha a boldogság mindig valami jövőben várttól függ, csupán álmokat kergetünk, amelyek mindig kicsúsznak kezünk közül, mígnem jövőnkkel együtt magunk is elenyészünk a halál szakadéka mélyén.
Alan Watts