Az elfogadás hosszas tanulási folyamat, amikor egyedül vagy, csendben, és eldöntheted, hogy félsz-e a démonaidtól, vagy sem. De hogyan ne féljél a démonaidtól? Úgy, hogy elkezdesz hangosan beszélni róluk, leírni őket, és akkor rádöbbensz, hogy amitől félsz, az csak menekülés valami elől.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha le akarod győzni a félelmeidet, szembe kell nézned velük. Bármitől félsz, kezdj el óvatosan barátkozni vele, és ahogy egyre többet megtudsz majd róla, szép lassan rájössz, hogy a vele szembeni félelmeid mennyire megalapozatlanok. Doctor Mike
2. A félelem jó dolog. És hogy miért? Mert növeli annak szándékát, hogy legyőzzük ezt a félelmet. Tegyük fel, hogy félsz az elutasítástól. Meg akarsz hívni valakit, de félsz, hogy nemet mond. Fel akarod keresni a főnöködet az előléptetés miatt, de félsz, hogy azt gondolja majd, átlépted a határaidat. Ahelyett, hogy tagadnád ezeket a félelmeket, öntsd szavakba őket! Mondd ki hangosan, ismerd be, add meg a nekik járó elismerést! Ne légy felvágós, és ne tégy úgy, mintha nem lennének nagy ügyek! Ne bénulj le tőlük amiatt, hogy tagadod a létezésüket, és ezért feladod a szándékodat arra, hogy legyőzd őket. Mindannyian arra születtünk, hogy előbb-utóbb szembenézzünk azzal, amitől a legjobban félünk. Ha megadod a félelmeidnek az elismerést, vagy megtalálod magadban a bátorságot arra, hogy legyőzd őket, vagy világosabban látod majd, hogy valójában nem is érdemes felülkerekedni rajtuk. Matthew McConaughey
3. Ahhoz, hogy legyőzd a félelmed, rá kell ébredned, hogy nincs menekvés attól, amitől rettegsz. Fel kell szívnod önmagadba. Élj vele! Ízleld meg! Értsd meg! És kerekedj felül rajta!
4. Félsz? Fogd kézen a félelmedet és vele együtt haladj tovább! Csak az a fontos, hogy ne állj meg. Egy idő után észreveszed, hogy a félelem, amely addig kísért, már nincs ott, a kezed szabaddá vált.
5. A félelemmel kétféleképp bánhatsz: tudatosíthatod magadban, hogy félsz, és aztán igyekezhetsz megszabadulni tőle, vagy visszafojthatod, és megpróbálhatsz elrejtőzni előle. Az emberek általában nem tárgyilagosan szemlélik a félelmet, ezért nem is értik igazán. A végén magukba zárják a félelmeiket, és minden erejükkel azon fáradoznak, hogy semmi olyan ne történjen, ami felébreszthetné őket. Ezért aztán egész életük azzal telik el, hogy olyan "megnyugtató" és "irányítható" állapotokat hozzanak létre, amelyekben biztonságban érzik magukat. Ettől lesz csak igazán ijesztő a világ. Michael A. Singer
6. Az, hogy megtanuld szeretni önmagadat, egy döntés. Talán nem tûnik annak, de az. Egy tanulási folyamat eredménye, hogy a biztonság érzése belülről fakadjon, ne kívülről - vagy ne abból, amit mások mondanak rólad.
7. Minden félelemről kérdezd meg: "Ez az én félelmem? Vagy valaki másé?" Ha örökölted vagy eltanultad a félelmet, húzd ki a listáról. Engedd el. Nem a tiéd, nem kell cipelned. Edith Eger
8. Rettegj csak az érzéseidtől, zárd el őket, tegyél úgy, mintha nem lennének, és azon kapod majd magad, hogy semmi sem oké. Hazugságban élsz, próbálod nem észrevenni azt, ami nyilvánvaló, hiszen menekülni még mindig egyszerû. Te döntesz: rettegsz, vagy felvállalsz. Hagyod, hogy hassanak rád, vagy bezársz. Oravecz Nóra
9. Érezze át a félelmeit - nevezze meg és fogadja el őket, beszéljen róluk azokkal, akikben megbízik, majd cselekedjen, függetlenül attól, hogy mennyire érzi magát kényelmetlenül. Az emberek az ön döntésére várnak. Vezesse hát őket! Kit érdekel, hogy ön hogy érzi magát? Tegye meg, amit szükségesnek tart, az érzelmek feldolgozása utána is ráér.
10. Érezted már egy sötét ajtónyílás előtt megállva, hogy vannak odabenn, a hátad mögött? És megfordultál, ugye? Mert féltél tőlük. És ezzel elriasztottad őket magadtól, megnyugtathattad magad, hogy semmi nincs ott. Ha elég bátor lettél volna, hogy maradj, ha bátor vagy hozzá, hogy meg merd látni a démonjaidat, (...) el mersz menni a kapun túlra. Gaál Viktor