Ugrás a tartalomra
Az első cigarettát egy bárban próbáltam ki, csak olyan "Hmmm... kipróbálom. Egy szál nem okoz semmi problémát, nem fogok rászokni."-módon. De aztán elkezdesz lejmolni. "Kaphatok egy szálat? Nem veszek egy egész dobozzal, nem vagyok szenvedélybeteg..." Aztán egy idő után már napi 10 szálat kunyerálsz. Végül jön valami nehéz, komplikált vagy stresszes dolog, megveszed az első dobozt, és véged. Utána már csak arról szól a dolog, hogyan tudnál leszokni.
Kapcsolódó idézetek
-
Az első páciens... a kezeim között halt meg. (...) Ezt nem lehet megszokni, akárhányszor is történik meg. Ha véletlenül mégis megszokod, az azt jelenti, hogy valami meghalt a lelkedben.
Jodi Lynn Picoult
-
Az emberek az életstílus-változtatásaikkal olyanok, mint az elefánt a porcelánboltban. Elkezdenek edzeni, mellette diétázni, közben időszakosan böjtölnek, valamint leállnak az alkoholizálással. Szokj le a leszokások és rászokások halmozásáról! A szokások kialakulásához idő kell. Egyszerre egy dologba vágj bele, és fókuszálj kizárólag arra! Csak így lehet hosszan tartó változásokat elérni.
-
Minden azzal kezdődik, hogy elkezdesz vágyni valamire, olyan dolgokról kezdesz fantáziálni, amikről korábban még csak nem is álmodtál, és mielőtt feleszmélhetnél, villámcsapásszerûen önt el a szeretet és az izgalom. Azon kapod magadat, hogy úgy viselkedsz, mint egy megszállott drogfüggő, ha nem kapod meg az adagod, rosszul vagy, megőrülsz, és a díler, aki korábban folyamatosan termelte benned a vágyat, most mégis megvonja tőled a vágyott szert, amit korábban ingyen és bérmentve adott. Azon kapod magad, hogy lefogytál, reszketsz egy sarokban és a lelked is eladnád, ha még egyszer kapnál belőle. Időközben vágyad tárgya próbál megszabadulni tőled, és úgy néz rád, mintha még sohasem látott volna. Az a vicces, hogy nem hibáztathatod, hiszen nézz csak magadra, igazi csődtömeg vagy, igazság szerint te sem ismersz magadra. Végül eléred a vak szenvedély utolsó fázisát, teljesen és visszavonhatatlanul lejáratod magadat.
-
Gyerekként sokat küzdöttünk azért, hogy megtanuljunk biciklizni. Ha elestünk, leporoltuk magunkat, és visszaszálltunk a nyeregbe. Mindezt addig folytattuk, míg oly természetessé nem vált a biciklizés, mint a levegővétel. De amikor felnőttként próbálunk ki valami újat, érdekes módon többnyire beérjük egyetlen próbálkozással, mielőtt eldöntenénk, megy-e ez nekünk. Ha az első alkalommal nem járunk sikerrel, vagy kicsit is bénának érezzük magunkat, rögvest kijelentjük, hogy ezt nem nekünk találták ki, ahelyett, hogy adnánk magunknak még egy esélyt. (...) Érdemes tehát a gyermekkori kitartásunkat leporolni kissé, amikor valami újba vágjuk a fejszénket.
Caroline Webb
-
Egyszerûen vannak ilyen napok, hogy úgy érzed, nem lehet kibírni, és egy fél órácskát akarsz csupáncsak magadnak, de megrészegedsz már az első öt percben, és nyújtod, nyújtod az egyedült, a csak magadnak, magadra szánt időt, benyel, húz, és te nem tudsz, nem is akarsz ellenállni ennek a húzásnak, s egyszerre csak azt veszed észre, hogy hoppá, besötétedett, és elmúlt a varázslat.
Karafiáth Orsolya
-
Ilyen az élet. Mint a cigaretta. Lehet első osztályú vagy silány. Van, aki rágyújt és végigszívja, másnál kialszik félúton, megint más önként eloltja. Van, aki a félig szívott cigarettát újra meggyújtja, de nem bírja befejezni, vagy meggyújtja és küszködve végigszívja. Egyiknél véletlenül átnedvesedik, a másik egy fotelben hátradőlve kényelmesen élvezi. Van, aki erőset választ, más a könnyût szereti, van, aki erőset szeretne, de csak könnyû jut neki, más meg épp fordítva, könnyût szeretne, de csak erőset kap. Van, aki mélyen leszívja, más meg csak mímeli.
-
A cigarettával a következőket tudatod a környezeteddel: "Fütyülök rátok, érdekel is engem, kaptok-e levegőt vagy sem! Tőlem megfulladhattok, én akkor is rágyújtok!" Nem valami udvarias szokás ez a dohányzás. Az ember ne tegyen ilyet a barátaival!
Richard Bach
-
Apádnak is az a rohadt cigaretta. De hát honnan tudhatta volna? Hogy melyik legyen az utolsó szál? Te tudnád? Mert az nem úgy megy, hogy ezt még elszívom, de a következő, az már a méreg. Mind az.
Hartay Csaba
-
A szerelem olyan, mint a kábítószer. Először eufóriába esel, és teljesen átadod magad az érzésnek. Aztán másnap többet akarsz. Még nem váltál függővé, de annyira jólesett az az érzés, hogy azt hiszed, ura tudsz maradni a helyzetnek. Ha két percre eszedbe jut a szeretett lény, hát három órára elfelejted. De aztán szép lassan rászoksz, és teljesen függővé válsz. Ekkor már három óráig gondolsz rá, és csak két percre tudod elfelejteni. Ha nincs a közeledben, ugyanolyan rosszul érzed magad, mint a drogos, aki nem kapta meg az adagját. És ahogy a drogos képes lopni és megalázni magát, hogy megkapja, amire szüksége van, te is bármit hajlandó volnál megtenni a szerelmedért.
Paulo Coelho
-
Mintha az orvos azt mondaná a páciensének, hogy ha így folytatja, hamarosan meg fog halni, mert a páciens naponta 10 liter bort, 5 üveg töményt, 80 korsó sört és 30 csésze kávét iszik, elszív 12 doboz cigit és 10 szál füveset, megeszik 14 adag körömpörköltet 3 kiló fehérkenyérrel, desszertnek 5 kiló csoki, plusz heroin, kokain, LSD, és 24 órát ül otthon a tévé előtt a fotelban, és a páciens erre azt mondja, jó, belátom, doktor úr, tényleg változtatnom kell, akkor legyen úgy, hogy az első reggeli kávém koffeinmentes lesz, és feleannyi cukrot teszek bele. Na ilyen a világnak a szívószál betiltása! Halottnak a csók!
Cserna-Szabó András