Ugrás a tartalomra
Az első szerelem feledhetetlen és megismételhetetlen, mert ezzel lépünk be a felnőttek világába. Jön még utána több is, mely megpróbálja betölteni az első szakítás okozta ûrt. Vajon ezek kevésbé egocentrikusak? Egyáltalán nem biztos, hiszen mindig arról álmodunk, hogy találunk valakit, aki majd kiegészít bennünket, aki énünk másik fele. Az ember a lelke mélyén kitörölhetetlenül őrzi az első szimbiózis emlékét. Arról álmodunk, hogy találunk valakit, aki első szerelmünkhöz hasonlóan megért és kiegészít minket, hogy megint úgy érezzük: élünk.
Kapcsolódó idézetek
-
Az első szerelem örökre megváltoztatja az ember életét, és bármennyire is szeretnénk szabadulni tőle, az az érzés kitörölhetetlen.
Nicholas Sparks
-
Igazán szeretni csak egyszer lehet. Az első szerelem emlékét soha semmi sem törülheti ki a szívből, megmarad az állandóan s még a későbbi években is édes visszaemlékezéseket kelt a szívben. Vannak ugyan olyanok is, akik sokszor tudnak szeretni, de ezek nem ismerik azt az égig emelő szent érzelmet, amely vagy boldoggá vagy örökre boldogtalanná teszi az embert.
-
Hatalmas és titokzatos az első szerelem, amely nagyon sokáig velünk marad. Halálunkig velünk marad. Mert szerethetjük mindenkinél jobban a mostani társunkat, de mindig lesz a szívünkben egy kis rekesz annak, akit először szerettünk.
-
Mindig azt mondják, hogy az első szerelem sokáig veled marad az után is, hogy találkozol a második, harmadik vagy negyedik szerelmeddel. Azt viszont elfelejtették megemlíteni, hogy néhány emberben olyan mélyen megmarad, amitől szinte képtelen továbblépni. Ilyenkor arra kényszerülsz, hogy úgy járj a földön, mintha egy részed állandóan hiányozna.
-
Csak az első szerelmek lehetnek makulátlanul tiszták és tökéletesen boldogok. Ha elmúlnak, semmi nem pótolhatja őket. A második szerelem soha nem éri el az első áttetsző tökélyét.
Maurice Druon
-
A szerelem nem tragédia, nem is bukás, hanem ajándék. Azért emlékszel az első szerelmedre, mert megmutatja, bebizonyítja, hogy képes vagy szeretni, és valaki képes téged is szeretni, és ezen a világon semmi egyebet sem érdemlünk meg a szerelmen kívül, mert a szerelem az emberré válás mikéntje és miértje is egyben.
John Green
-
Az első szerelem olyan, mint egy álmodás,
az első szerelem legfeljebb egy kézfogás,
az első szerelem mégis szebb a többinél,
az első szerelem mindhalálig elkísér.
Máté Péter
-
Az első szerelem és az utolsó kísértetiesen hasonlítanak egymáshoz! Az elsőnél azt hisszük, nem jöhet utána senki. Az utolsónál viszont azt hisszük, még jöhet, de tévedünk... És ez a legszomorúbb. Az elsőnél mindig még túl fiatal az ember, de ezt nem hiszi el. Az utolsónál viszont még azt hiszi, hogy fiatal és aztán kiderül, hogy nem...
-
Van első, felejthetetlen szerelem! Amit az ember nem tud kitörölni szívéből, emlékezetéből, évek múlásával sem. Évtizedek után is egy szép, felejthetetlen, kellemes dolog. Egy felejthetetlen, gyötrelmes, megkínzó és mégis oly jó, oly kedves, oly gyönyörû! Ám az Élet mindenhez hozzápiszkál! Szép kapcsolatokat zúz széjjel, párokat szakít szét, szíveket tesz tönkre.
-
A szerelmek azért múlékonyak, mert alapjuk az önzés. Ezt senki sem ismeri be, sőt éppen az ellenkezőjét gondolja, mégis így van. Magunkat szeretjük a másikban, akit a legszívesebben bekebeleznénk, fölfalnánk, soha ölelő karjaink közül ki nem eresztenénk, s ha mégis elmegy, úgy érezzük, hogy testünk s lelkünk kitépett darabját is magával viszi.
Müller Péter