Ugrás a tartalomra
Az ember kiváltképpen dogmatikus lény; dogmái pedig csak annál mélyrehatóbbak, minél kevésbé fejezi ki őket, minél kevésbé vesz róluk tudomást, miközben követi azokat.
Kapcsolódó idézetek
-
Az ember természeténél fogva bonyolult lény.
James Fallon
-
Az ember hajlamos arra, hogy tagadja azt, amit nem tud állítani (vagy kifejezni).
Paul Valéry
-
Az ember bonyolult lény, valóságos labirintus, és ha magyarázatot keresve indulunk el benne, könnyen eltévedünk.
Jón Kalman Stefánsson
-
Az ember csak a teljes igazság egy nagyon pici részletét látja és nagyon gyakran, sőt szinte állandóan, szándékosan megtéveszti magát annak a kis darabkának a tekintetében is. Saját maga egy darabja önmaga ellen fordul, és úgy viselkedik, mintha másvalaki lenne, belülről győzi le. Ember az emberben. Ami egyáltalán nem is ember.
Philip Kindred Dick
-
Az ember olyan túlzott öntudattal bíró értelmes lény, akinek elméje nem a nagy igazságokra, hanem az élet jelentéktelen dolgaira koncentrál.
Richard David Precht
-
Az ember elsősorban gyakorlati, s csak másodsorban elméleti lény. Szemlélése már eleve állásfoglalás.
-
Az ember csak azt tartja létezőnek, amit ismer. De közben sokkal-sokkal több minden folyt a világon, mint amit egyetlen ember megismerhetett volna, a valóság olyan sokkal több volt az egyénnél, hogy szinte ijesztőnek tûnt belegondolni. (...) Az ember megérzi ezt a hatalmasságot, és úgy visszahúzódik önmagába, mint egy csiga szarvai, ösztönösen igyekezve megvédeni a saját elméjét.
Kim Stanley Robinson
-
Szánalmas kis lény az ember, önnön sorsán túl nem lát,
Könnyen megtéveszti néhány jól irányzott hazugság.
-
Az ember élete alkonyáig fejleszti tudását, egyik leckét veszi a másik után, egészen az utolsó, egyben legkomolyabb feladatig.
Arthur Conan Doyle
-
Mi az ember? Testét illetve gyönge, törékeny holmi, nem kell hozzá barátságtalan szélfúvás, elég egy kis nyári szellő, és máris összeomlik. Természete éppoly védtelen és ingatag, mint egész lénye, gyakran segítségre is szorul. Lelke azonban magas helyről származik - a fenséges gondolkodás titkos birodalmából; míg testével a földön él, természetével énjét ápolgatja, gondolatai a legtitkosabbak, hiszen a születésüknél egyedül ő bábáskodik, senki más.
Lucius Annaeus Seneca