Az ember nem felnőtt még huszonkét éves korában. Legalábbis manapság, ebben a világban nem az. Felnőttnek látszik, de valójában taknyos kölyök.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember tizenöt éves korában már voltaképpen felnőtt. Buta felnőtt, ügyetlen felnőtt, sokat tévedő felnőtt, de felnőtt. Szabó Magda
2. Furcsának és hamisnak hat, amikor az ember huszonegy, és úgy beszél, mintha valós képe lenne arról, hogy kicsoda is valójában.
3. Az ember azt hiszi, hogy egy meghatározott pillanatban válik felnőtté. Pedig ezerféle ilyen pillanat van. És ha bekövetkeznek, onnan már nincs visszaút.
4. Tudod, mit kéne? Olyan huszonöt éves korig eljutni, és megállni abban az életkorban. Ott már minden oké, jönnek a csajok, nem vagy már taknyos, de még tata sem, senki sem szólhat rád, ha van pénzed, oda mész, ahová akarsz. Nem fáj semmid, nincs semmi bajod. De az a baj, hogy nem lehet megmaradni egyetlen életkorban sem. Valamiért ez az idő folyamatosan telik. Hartay Csaba
5. Gyermeknek lenni az az időszak, amit még nem szépítenek meg a felnőttkor emlékei.
6. Nagyon furcsa az, amikor valaki még negyvenévesen is a gyerekkorával takarózik vagy azzal menti ki az aktuális hiányosságait. Kovács András Péter
7. Kétféle ember létezik: az egyik felnőttként is képes gyermekszemmel nézni a világot, a másik nem. Dave Eggers
8. Senki sem felnőtt addig, amíg hazugsággal igyekszik enyhíteni életét. Senki sem felnőtt addig, amíg tovább akar érni a tényeknél, amíg az élet "értelmét" keresi, amíg rejtett szépségeket és értékeket magyaráz helyzetekbe és emberekbe. Lelke mélyén kiskorú mindenki, aki így vigasztalja magát: "kell, hogy valami mélyebb értelme legyen az egésznek, mert különben nem lehetne kibírni". A felnőtt már tudja, hogy nincs semmi értelme, de valahogy mégiscsak kibírja. Abban a pillanatban válik felnőtté az ember, amikor nem érez többé csalódást. Bálint György
9. Nagyon megváltoztak a dolgok a gyerekkorunk óta, talán nem annyira, mint szerettük volna, de a világ más hely lett. Gyorsabb, hangosabb, magányosabb. A körülöttünk lévő világgal ellentétben mi egyáltalán nem változtunk, nem igazán. A történelem a tükör, és valamennyien csak önmagunk idősebb verziói vagyunk, felnőttnek álcázott gyerekek.
10. Amikor fiatal az ember, nem gondol bele, hogy egyszer majd öreg lesz. Messze van, nem terjed addig a fantázia. Émile Ajar