Az ember tizenöt éves korában már voltaképpen felnőtt. Buta felnőtt, ügyetlen felnőtt, sokat tévedő felnőtt, de felnőtt.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember azt hiszi, hogy egy meghatározott pillanatban válik felnőtté. Pedig ezerféle ilyen pillanat van. És ha bekövetkeznek, onnan már nincs visszaút.
2. 58 éves korára egy ember teljesen megérik. Már teljesen olyan, amilyen. Tulajdonságai kikristályosodtak, jelleme is kialakult. Rutinos lesz, bölcs lesz, megtanulja a türelmet, megtanul másokról gondoskodni, megbízhatóan elvégzi a feladatait, vagy lefelé tartó spirálban alkoholista, reménytelen, mindig másokat okoló, rosszindulatú, koránál sokkal öregebbnek látszó, lepusztult, kellemetlen figurává változik. Ki így, ki úgy. Laár András
3. Az ember nem felnőtt még huszonkét éves korában. Legalábbis manapság, ebben a világban nem az. Felnőttnek látszik, de valójában taknyos kölyök. Lisa Jewell
4. Az ember gyerekként a jövőt éli meg. Pici, túlérzékeny lények, már a ráció alól kiszabadulva. A felnőttkor a múlt. Ami kétszáz éve még jól mûködött, elrontottuk. A felnőttkor már nem ketyeg. Mint egy leállt falióra. Mint egy hatástalanított pokolgép. Az öregkor a jelen. Némi bölcsesség, sok szenvedés. Vörös István
5. Viselkedés teszi az embert felnőtté. Bizonyíthatóan léteznek közöttünk gyermekkorú felnőttek és felnőtt korú gyermekek. Tar Károly
6. Amikor az ember még gyerek, arra vágyik, hogy felnőjön, és mindent maga dönthessen el, de felnőttként rájövünk, hogy ez a legrosszabb az egészben. Fredrik Backman
7. Az ember részben attól lesz felnőtt, hogy megtanul nem túlságosan nyíltnak és őszintének lenni, és bizonyos helyzetekben inkább hazudni, semmint megsérteni valakit az igazsággal. Jodi Lynn Picoult
8. Amikor az ember még gyerek, azt hiszi, a szülei tökéletesek, és vakon imádja őket. Később azt hiszi, hogy gyûlöli őket, mert nem olyan tökéletesek, mint hitte, mert csalódnia kellett bennük. De még később az ember megtanulja elfogadni a hibáikat, mert ő maga sem hibátlan. Talán ez jelenti azt, hogy felnövünk. Guillaume Musso
9. Eljön egy pont az életünkben, amikor hivatalosan felnőtté válunk. Elég idősek leszünk, hogy szavazzunk, igyunk és más felnőttes dolgokban vegyünk részt. Hirtelen elvárják, hogy felelősségteljesek legyünk. Komolyak, felnőttek. Megnövünk, megöregszünk, de felnövünk-e valaha is? Valahogy felnövünk, családunk lesz, férjhez megyünk, elválunk, de többnyire ugyanazok a problémáink, mint tizenöt évesen. Mindegy, mennyit növünk vagy öregszünk, akkor is örökké botladozunk, örökké keresgélünk.
10. Az emberek többsége jóra és rosszra is képes, de van néhány olyan ember, aki egyszerûen a velejéig romlott, már tízévesen is az, és ötvenévesen vagy százévesen is az marad. Volker Kutscher