Az ember számtalan elméletet gyártott a helyes és helytelen, a jó és a rossz fogalmainak eredetéről. De ritkán származtatta fogalmaikat valóságos forrásból, magából az emberből. (...) Azt hitte, hogy a jó és a rossz fogalma valamiből fakad, ami rajta kívül van.

Kapcsolódó idézetek

1. Okvetlenül meg kell tanulnunk, hogy valami jó lehet rossz, és valami rossz lehet jó is. Ha önök jóra gondolnak, azt a viszonylagosság értelmében kell venniük. (...) Lélektani szempontból nézve a jó mindenképp valami rosszhoz mérten jó. Eredetileg a jónak és a rossznak ez az érzése a kedvezőt vagy a kedvezőtlent jelölte meg. Így például egy törzsfőnököt egyszer megkérdeztek: mi a különbség jó és rossz között. Azt felelte: ha ellenségem feleségét elrabolom magamnak, az jó. De ha egy másik törzsfőnök rabolja el az én feleségemet, akkor az rossz. Így nem az erkölcsös és az erkölcstelen között tesznek különbséget, hanem kedvező és kedvezőtlen között. A babonás beállítódás mindig azt kérdi: kedvező? Az értelem ezen a ponton igencsak felfigyel. Az erkölcsfogalom ezzel szemben csak nagyon későn jött létre. Carl Gustav Jung
2. A "jó" és a "rossz" szavak eredete valójában a puszta emberi vágyra vezethető vissza. Ha valami kívánatos, akkor "jó", ha nem kívánatos, akkor "rossz" lesz belőle. Ha az emberi ítélkezést elválasztjuk a megfigyeléstől, csak annyit látunk, hogy a forma a "változásban" folyamatosan fejlődik, ami lényegében nem helyénvaló, de nem is helytelen.
3. A helyes és a helytelen, a jó és a rossz, a sors és a cél, az érték és a jelentés mind rendkívül hasznos fogalmak, de nem tartozom azok közé, akik úgy gondolják, hogy az erkölcsi ítéletek és a nagy jelentőségûnek tekintett témák az emberi elme fölött állnának. Ezeket a minőségeket csak mi találjuk ki. Nem önállóan létező kategóriák. Brian Greene
4. Az emberek nem képesek sem rosszat, sem jót tenni. A jó és a rossz csak vélekedés dolga. A bölcs cselekedeteit nem irányítja más, mint a szokás és a hagyomány. Anatole France
5. Mindenki a saját ízléséből indul ki. (...) Honnan vesszük magunknak a bátorságot, hogy kijelentsük, ez jó vagy rossz? Hiszen ami az egyiknek jó, az a másiknak rossz lehet. Jókai Anna
6. Sohase volt még nép vallás nélkül, vagyis a rosszról és a jóról alkotott fogalom nélkül. Minden népnek külön saját fogalma van a rosszról és a jóról, és külön saját rossza és jója. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
7. Az ember azt teszi, amit a legjobbnak vél, de olyan nehéz eldönteni, mi a jó, mi a helyes. Agatha Christie
8. Az ember csakis az adott környezethez, kultúrához viszonyítva állíthatja valamiről, hogy az jó vagy rossz. Abszolút értelemben ez a fogalompár nem jelent semmit. Csányi Vilmos
9. Milyen furcsa! De előre sosem lehet helyes képet alkotni senkiről. Az ember teremt magának egy elképzelést, és tûzön-vízen át ragaszkodik hozzá. Jane Austen
10. Az emberben éppen annyi rossz van, mint amennyi jó, s hol az egyik, hol a másik kerül elő, aszerint, hogy a körülmények melyiknek kedveznek. Wass Albert