Ugrás a tartalomra
Az emberek túlnyomó többsége csak megy előre leszegett fejjel, és nem veszi észre, hogyan zajlik az élet, fogalma sincs, mi mit jelent. A képességeik általában kimerülnek abban, hogy a közvetlen környezetükben evickélő többi embert figyelik, és ha könnyedén követhető viselkedési sablonokat látnak, akkor azokat lemásolják. Azt szajkózzák, amit a kollégájuk a munkahelyen, úgy beszélnek, ahogy a sorozatok szereplői a tévében, arra a pártra szavaznak, amelyikre a baráti körük vagy a családjuk. A tömeg egyszerûen képtelen elválasztani a fontos dolgokat a lényegtelenektől, sőt még azoktól is, amik kifejezetten a saját életüket rombolják. A magamfajta ember, aki odafigyel a részletekre, aki átlátja az ok-okozati összefüggéseket, és mindezt a saját hasznára tudja fordítani, csak nyerő lehet egy ilyen rendszerben. Aki pedig igazán beleszövi az életét a folyamatok anyagába, az fölismeri a csomópontokat is, azokat a lehetőségeket az életben, amik mellett majdnem mindenki más elmegy.
Kapcsolódó idézetek
-
Az emberek zöme csak azt látja, amit látni akar. (...) Annyira felszínesek, hogy még azt sem veszik észre, ami teljesen nyilvánvaló. Annyira nem figyelnek a másikra, hogy eszükbe sem jut: az éremnek mindig két oldala van.
-
Az ember, amíg él, egyre csak azon igyekszik, hogy valami maradandót csináljon azok számára, akik a nyomába jönnek. Arra nem is gondol, hogy akik jönnek, azok mindent másképp látnak majd, és mindent átalakítanak, az egész életét átalakítják, és átköltöztetik a maguk új látóköre és egyénisége szerint, és tulajdonképpen szinte feleslegessé válik az, amit az ember a jövendő számára csinált, gondolt, tervezett.
Wass Albert
-
Az élet az elszalasztott lehetőségek láncolata. (...) Az ember csak ámul és bámul, amikor elviharzik mellette a lehetőség, pedig talán csak a kezét kellene kinyújtania és nyakon ragadnia, de valahogy ezt mégsem teszi meg. Csak ül és bámul, tehetetlenül, tétlenül, elkeseredetten. De ez még mindig semmi! Olykor az is megesik, hogy a boldogság az ölébe hull, s akkor rémül meg csak igazán: most mit kezdjen vele?
-
Hirtelen ráeszmélt arra a szörnyû tényre, hogy minden ember a maga útját járja az életben, a saját érdekeit hajszolja, a saját jólétét, a saját élvezetét, a saját kielégülését kergeti. Minden ember csak önmagáról tud, és a többiek nem számítanak, csupán statiszták a saját élete színjátékában. Az ember habozás nélkül csal és lop, gyilkol és pusztít, részvét nélkül feláldozza mások életét és boldogságát a legkisebb érdeke vagy öröme kedvéért is.
Archibald Joseph Cronin
-
Csak nagyon kevés ember eléggé éber - vagy mondjuk úgy: dörzsölt - ahhoz, hogy felismerje: egész életét a gondolkodása irányítja, és ha befolyást gyakorolnak a gondolkodására, akkor valójában az egész életére, egész jövőjére gyakorolnak befolyást. Az emberek gondolkodását pedig nagyon könnyû irányítani, mindössze tekintély szükségeltetik a mûvelethez.
-
Az emberek nagy része azt nézi meg, hogy milyen eszközökkel rendelkezik, mik a körülmények, és ezek alapján határoz meg valamilyen célt. (...) Vagyis nem azt próbálja meghatározni, hogy mi a nagy kép, mire vágyik pontosan, mit szeretne elérni, mi a célja, hanem éppen fordítva jár el. Valójában nem is határoz meg célokat, csak a körülményekhez alkalmazkodik. A körülmények pedig nagyon sokszor nem arra ösztönzik, hogy dolgozzon, mert ha körbenéz maga körül, akkor csak azt látja, hogy még erre is szüksége lenne, meg arra is.
-
A legtöbb ember a legtöbb dologban meglehetősen átlagos. Ha egy valamiben kivételesek vagyunk, akkor is lehetünk sok más dologban átlagosak, vagy talán még az átlagot sem érjük el, mert ilyen az élet. Ha igazán nagy akarsz lenni valamiben, arra irdatlan mennyiségû időt és energiát kell szánnod. Mivel pedig az embernek csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésére az idő és energia, kevesen leszünk igazán kivételesek egynél több dologban, már ha egyáltalán. Nyugodtan kijelenthetjük: statisztikailag nem valószínû, hogy ugyanaz a személy páratlan teljesítményt nyújtson az élet minden területén, vagy akár több területen. A briliáns üzletemberek gyakran elkúrják a magánéletüket. A nagyszerû atléták gyakran sekélyesek, és olyan ostobák, hogy felfelé sikítanak a hullámvasúton. Sok híresség valószínûleg olyan dinnye az élet dolgaiban, mint azok a népek, akik tátott szájjal bámulják őket, és majmolják minden lépésüket. Az emberiség zöme roppant átlagos, de csak a szélsőség kap hírverést.
Mark Manson
-
Sok embernek egy élet sem elég rá, hogy megtalálja magában, mi az a nagy és kivételes tudás, ami csakis az övé. Figyeld meg, az emberek többsége ugyanaz után a szekér után fut. Azt mutatták neki a tévében, azt sulykolják nap nap után, ő meg lohol, hogy utolérje, pedig az a szekér nem is az övé.
Száraz Miklós György
-
Ha az életben elindulunk egy irányba, hajlamosak vagyunk végigmenni rajta, akár előnyünkre válik, akár a kárunkra. Csak az a baj, hogy ha az utóbbi a helyzet, akkor is tovább megyünk. Nem azért, mert félünk a változástól, hanem mert addigra már annyira belesüppedtünk a megszokott kerékvágásba, hogy észre sem vesszük a többi lehetőséget.
Leonard Mlodinow
-
Az igazán lényeges és érdekes dolgokkal általában csak azok szoktak foglalkozni, akiknek az élet nem hagy más lehetőséget: mindent elveszítenek, esetleg egy baleset vagy betegség folytán nem marad más útjuk, mint felébredni - divatosabban: megvilágosodni. Magától, külső kényszer nélkül az ehhez szükséges szembenézéseket szinte senki nem vállalja fel, sokunk inkább végigmenekül az életen a materiális dimenziók társadalmilag elfogadott céljait hajszolva.