Az emberi psziché sajátja, hogy problémák esetén hajlamosak vagyunk becsukni a szemünket, és azt gondolni, ezzel el is múlnak azok. Egy másik léleknyugató módszer a különféle tényeket nélkülöző, logikátlan érvek magunkévá tételén alapul.

Kapcsolódó idézetek

1. Mindig képesek vagyunk elfordulni, behunyni szemünket, becsukni fülünket, még agyunkat is elzárni, vagy minden eszünket és érzelmünket bevetve azt magyarázni, miért áll mégis úgy a helyzet, ahogy azt hisszük, nem pedig úgy, ahogy tudjuk. Esko Valtaoja
2. Ha az ember leragad egy bizonyos elméletnél, akkor a többi lehetőséget hajlamos kizárni. Ha az elmélet téves, a többi elmélettől pedig elzárkózunk, nem lehet megoldani az ügyet. J. D. Barker
3. Emberként automatikusan értékelünk és ítéleteket alkotunk: tetszik vagy nem tetszik, jó vagy rossz, pozitív vagy negatív. Ez természetünkből fakad. Gyors eszköz az agyunknak ahhoz, hogy felmérjen egy-egy helyzetet vagy tapasztalatot. Egyfajta mentális rövidítés. (...) Ha megállunk, és ítélkezés nélkül megengedjük, hogy minden úgy legyen, ahogy van, akkor rá tudunk nézni az adott tapasztalatra, elgondolkodhatunk rajta, és bölcsen választhatunk a lehetőségek közül, már ha egyáltalán úgy érezzük, szükségünk van valamire. Így eltávolodunk az automatikus reakcióinktól, amelyek nem mindig segítenek.
4. Nyilvánvaló, hogy könnyebb és kellemesebb hátat fordítani egy adott gondolatmenetnek, mint ragaszkodni hozzá; könnyebb összekeverni dolgokat, mint megkülönböztetni őket, és különösen könnyû oly módon érvelni, hogy közben nem köt minket a logika. Sigmund Freud
5. Nem mindenki viselkedik ésszerûen. Végső soron nem mindenben találunk logikát. Olykor jobb, ha elfelejtjük a magyarázatokat és mentségeket, magunk mögött hagyunk embereket és helyeket, mert máskülönben lerángatnak bennünket.
6. Az önmagunk iránti nagylelkûséggel nincs problémánk. Noha mások erkölcsi felelősségét túlhangsúlyozzuk, önmagunkkal szemben jóval elnézőbbek vagyunk. Hajlunk arra, hogy magunkról a legjobbat feltételezzük, és magatartásunkért a külső körülményeket, másokat vagy szépséghibáinkat okoljuk.
7. Jellegzetes emberi vonás, hogy ha személyes problémákkal kerülünk szembe, a legmélyebben személyes dolgokat a legnehezebb a logikánk ítélőszéke elé citálni. Inkább vergődünk, kapkodunk, inkább okolunk akármit, mint az igazi, mélyen gyökerező valamit, ami valójában emészt minket. Frank Herbert
8. Az ember időnként látja megrögzött gondolatainak hibáját, de aztán továbblép, és mindent úgy hagy, ahogy volt. Lehet, a kényelme miatt, lehet, a gyávasága miatt (...), de az is lehet, hogy a másik érdektelensége miatt. J. J. Stalter
9. Az emberi természet sajátja, hogy ha egyszer gyökeret vernek fejünkben a negatív gondolatok, nagyon nehéz megszabadulni tőlük. Sőt, általában egyre inkább a hatásuk alá kerülünk. Shunmyo Masuno
10. Annak útja-módja, hogy egy képtelen dolgot elképzelhetővé tegyünk, nem logikán meg okoskodáson keresztül vezet. Dehogy. Csakis azáltal képzelhető el, hogy hiszünk benne. A hit maga a módszer. Matt Haig