Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Az én döntésem, hogy szeretem a barátaimat. Az én döntésem, hogy szeretem a feleségemet. Azt hiszem, ahogy egyre idősebb lettem, még arról is én döntöttem, hogy a szüleimet szeressem. De abba nincs beleszólásom, hogy a gyerekeimet szeretem-e. A gyerekeim szeretetét nem tudom befolyásolni. Az egy állati szeretet. Olyan, mint az éhség. Több, mint az éhség - az éhséget néha tudom befolyásolni (...). A gyerekeim szeretete olyan, mint a levegővétel.

Penn Jillette
🔮 Jövőkép ⚖️ Igazság
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. A szüleim (és a legtöbb szülő) azt mondták, hogy addig nem fogom megérteni, mennyire szeretnek engem, amíg nekem magamnak nem lesz gyerekem. (...) Ez az a szeretet, amit nem választasz, az állati szeretet, ami értelmet ad az életednek. Penn Jillette
  2. Ami engem illet, számomra már nem jelent gondot, hogy a szüleim olyan életet élnek, amilyent élnek, elfogadom, hogy ez az övéké. De azt is tudom, hogy egy adott szempontból - érzelmi szempontból - nem szeretnék ilyen életet élni. És ezzel sincs gondom. Emberek, és ez az ő életük. Én ezt tiszteletben tartom, elfogadom, annak ellenére, hogy feltételezem, nem lesz jó vége. Csernus Imre
  3. A szeretet egy döntés kérdése. Nem vagy kitéve az érzelmeknek, mint egy náthának, amit vagy elkapsz, vagy nem. Az érzelmeket te irányítod. A szerelmet persze nem lehet, mert abban meghatározó a kémiai tényező is, de amikor már a szerelem szeretetté szelídült, az már egy döntés, nem más. Marie Clarence
  4. Vannak dolgok, amiket mindenki szabadon eldönthet. Ahogy a szülei iránt érez, az csakis a maga dolga és nem hasonlítható máshoz. De az irántuk érzett szeretet ne gátolja semmiben, ne aggódjon sokat miattuk. Járja mindig a maga útját és legyen büszke rá. A maga élete az ő életük is, és az a tény, hogy maga az, aki lehetővé teszi szeretteinek, hogy őbenne éljenek mindörökké.
  5. Nem az a baj, hogy nem szeretem a szüleimet. Hanem az, hogy nem tudom, hogyan szeressem őket. Benjamin Alire Sáenz
  6. Sosem tartoztam azok közé (...), akik úgy érzik, hogy a gyerekük iránt érzett szeretetük valahogy felette áll minden más szeretetnek, jelentőségteljesebb és fontosabb és nagyobb minden másnál. (...) De rendkívüli szeretet ez, mert az alapja nem testi vonzalom, nem is érzékiség vagy intellektus, hanem a félelem. Az ember nem ismeri a félelmet, amíg nincs gyereke, és talán ez csal minket arra a gondolatra, hogy ez a szeretet hatalmasabb, mert maga a félelem hatalmasabb. Minden nap az első gondolatod az, hogy "szeretem", de: "Vajon hogy van?" A világ egyik éjszakáról a másikra átrendezi magát a rettegés akadálypályájává. Hanya Yanagihara
  7. A gyerekekkel pontosan ugyanaz a helyzet, mint a felnőttekkel, némelyikük szeretetre méltó, a legtöbbjük kiállhatatlan. Jó lenne tehát, ha válogathatna az ember, de a sajátjait nem választhatja meg, azt kell elfogadni, akit az Úr és a feleséged adott. Na igen... én pedig nem vagyok híve a szerencsejátékoknak, tudhatod. Főként, ha ilyen nagy a tét.
  8. Olyan szerencsés vagyok, hogy szerethetem. (...) Nem az ember dönti el, hogy szenved-e a világban, de abba van egy kis beleszólása, ki mérje rá a szenvedést. Én szeretem a választásomat. Remélem, ő is szereti az övét. John Green
  9. Az a szeretet, amit a szülők éreznek a gyerekeik iránt, különleges. Mindenki más esetében van egy pillanat, amikor elkezdjük megszeretni - de a gyermekünkkel más a helyzet. Õt már akkor is szerettük, amikor még nem is létezett. Minden anyát és apát sokkol, hogy amikor gyerekük lesz, milyen elsöprő erővel önti el őket az érzelmek árja, szinte ledönti őket a lábukról. Felfoghatatlan, mert semmivel sem lehet összehasonlítani. Olyasmi, mint megpróbálni leírni valakinek, aki az életét egy sötét szobában töltötte, hogy milyen érzés a homok a lábujjaink között, vagy egy hópehely a nyelvünkön. Szárnyakat bont tőle a lélek. Fredrik Backman
  10. A szeretet nem azt jelenti, hogy magunknak kedvezünk, hanem azt, hogy mások kedvéért teszünk valamit. A legtöbben nap mint nap sok mindent megteszünk, ami nem jön "természetesen" számunkra. (...) Így van ez a szeretettel is. Ha szeretni akarjuk a házastársunkat, ezt az Õ szeretet-nyelvén kell kifejeznünk, akár természetesen jön ez számunkra, akár nem. Ez pusztán a döntésünkön múlik, nincs hozzá szükség melengető érzelmekre. Be akarjuk tölteni érzelmi szükségleteit, ezért az ő nyelvén kezdünk beszélni. Ugyanakkor az is igaz, hogy tele szeretet-tankkal társunk valószínûleg viszonozni fogja szeretetünket, s kedvünkért ő is megtanulja a mi szeretetnyelvünket. A szeretet választás dolga. Akár ma is dönthetünk mellette. Gary Chapman
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat